Hetikiadás, 1928. január-július

1928-06-12 / 24 [1513]

XV .W.^^v. ívj Melyik vidéken milyen gyümölcsöt termeljünk? A téli gyümölcs nagy haszna,Hazánkban az Alföldön és általában a déli vidékeken a nagyobb meleget igénylő nyári gyü^ölcsfajtákat érdemes termeszteni, igy a cseresznyét, meggyet, barackot. A hűvösebb vidékeken a körte és alma termesztése kivánatos. Az alma termő, országrészeket a trianoni béke által nagyobbrészt elvesztettük, igy a felvidéket és -^rdélyt, de a Dunántúl egyes részei, valamint a Mátra• és a Bűkkhegység északi oldalai is nagyon alkalmasak a téli gyümölcsök kultiválására. Főleg akkor érhetünk el sikert az ilyen téli gyümölcsökkel, ha hazai származású, tehát edzettebb fajtákkal kisérletezünk. Piacot biztosan találna még bizonyos fokú terméstöbblet is, hiszen a mai termés a belföldi szükségletet sem fedezi és mindenféle külföldi származású körtét meg almát fogyaszt a magyar közönség. Békében olyan méretű volt a gyümölcstermelésünk, hogy a belföldi szükséglet kielégitése mellett a kivitelre is bőven jutott belőle. Az alma és körte mellett érdemes volna a szilvatermesztéssel is erősebb mértékben foglalkozni. A szilva tömegcikk, könnyen készithető belőle lekvár és igy télen is értékesíthető. A gyümölcsnek a télire való elraktározása különben is.bőséges haszonnal jár. Mig például ősszel a téli alma 1 kg-jáért 80 fillért adnak, addig a tavasz felé már 3-4 pengőt is lehet kapni érte. Sőt gondos elraktározás mellett nemcsak a hegyesvidéken termett, hanem az alföldi rozmarin-alma is épen, egészségesen eláll a tapaszig. A magas vasúti tarifa is akadályozza a terménycikkek forgalmát. A Faluszövetség legutóbbi igazgatóválasztmányi ülésén hivatalos oldalról is megállapították, hogy mezőgazdasági kivitelünket a tulmagas vasúti tarifák is akadályozzák. Sgyes agrárcikkeknél a vasúti tarifa 1Ő0-145 °/o-a.l is magasabb, mint a békében volt. Az állatkivitel nehézségei folytán az ülés ja'vaslatot fogadott el olyan értelemben, hogy állattenyésztésünket fokozatosan tejtermelésre kell átszervezni. E célból egyrészt a tejtermelést kell gazdaságosabbé tenni, másrészt a tejtermékek értékesitésát biztosítani. Fagy és jégeső károk. A június első vasárnapjára virradó éjjelen váratlanul fagy köszöntött be, amely azonban a kassávosokban szerencsére nem okozott kart. A gyümölesősökben és kapásokban azonban országszerte fordultak elő fagy^ károk. Különösen virágzásban levő burgonya, szőlő, bab, a gyümölcsfák és hegyvidéki tengerik szenvedtek a fagytól. Legnagyobb kárt azonban mégis csak a szőlőkben okozott a hideg. Június második felében megfordult az időjárás, hirtelen meleg lett és zivataros jégesők következtek be. Június 6.-án a fa'város felett vonult el oly nagymérvű jégeső, amelyet már régóta nem láttak. á zivatar * W&WfefCűV.jött, de teljes erejét a főváros felett adta, ugy hogy csak a pestkörnyéki gyümölcsösök szenvedtek számottevő kárt. A rákövetkező napokban az országban több helyen fordultak elő viharok és helyi jellegű jégesők. A tavasz óta tartó állandó hűvös időjárás és június elején az éjjelenként uralkodó fagykörüli hőmérsékletek a vetések fejlődését hátráltatta, úgyhogy az aratás valószínűleg 7-10 napos halasztást fog szenvedni. A tengeri is előreláthatólag későn fog beérni.