Hetikiadás, 1928. január-július

1928-06-12 / 24 [1513]

Magyarország gazdasági n

eiyzeterői. Irta: Gratz Gusztáv ny.miniszter, Magyarország gazdasági helyzetéről az utolsó időben tészben a képviselőházban,részben azon kivül több igen ellentétes nyilatkozat történt. Vannak, akik különösen az állam pénzügyéinek kedvező alakulásából kiindulva teljesen megnyugtatónak tartják mai gazdasági életünket s vannak viszont,akik bizonyos aggodalommal vannak eltelve a miatt, hogy gazdasági életünknek az a fellendülése,amelyre a szanálás óta várunk,nemcsak hogy előrehaladást nem tesz, hanem ellenkezőleg ujabb és ujabb bajoknak tüneteit mutatja. Ugy gondolom,hogy egyik irányban sem szabad túlzásba esnünk, de kétségtelen, hogy gazdasági látóhatárunkon van néhány sötét pont, amellyel ideje korán keli foglalkozni. Az egyik sötét pontot pénzügyeink fejlődésében, különösen költségvetésünknek bizonyos mérvül tuldimenzionáltságában látom. Ha költségvetésünket más államokéval összehasonlitjuk, ugy azt látjuk, hogy bár nem vagyunk az elsők az egyes polgárok megterheltetésének szempontjából,mert például Ausztriában egy-egy polgárra nagyobb összegű állami kiadás esik,mint nálunk, viszont nem is vagyunk az az ország,amely legkevésbbé terheli meg polgárait .Különösen aggasztónak tartom az állami beruházásoknak az utolsó időkben tanusitott túlságos fokozását. Elismerem ugyan, hogy e beruházások mindig termékenyitőleg hatnak a gazdasági életro, de nem szabad elfelednünk hogy az a két nagy pénzügyi válság, amelyen az ország a hetvenes években és a nyolcvanas évek végén keresztül ment,mindkét esetben a túlzott beruházások következménye volt. Olvastam abból az időből képviselőházi határozatokat,^ amelyek tudomásul veszik a beruházásoknál előfordult túllépéseket és sajnálattal állapitják meg, hogy nagyobb összegeket nem fordíthattak az illető célokra,mert minden tekintetben hasznos kiadásokról van sző. Ez kétségkivül igy is volt,a következménye azonban általános pénzügyi válság lett. Nagyon kell ügyelnünk arra,hogy az eset meg ne ismétlődjék. A másik sötét pont kereskedelmi mérlegünk növekvő passzivitása. Nem tartozom azok közé,akik a kereskedelmi mérleget tartják a legalkalmasabb eszköznek valamely ország gazdasági helyzetének megit élésére, mert hiszen el lehet képzelni virágzó gazdasággal biró országokat állandóan passziv kereskedelmi mérleggel. Nézetem szerint a fizetési mérleg alakulásából sem lehet az ország gazdasági fejlődésére tul messze menő következtetéseket levonni. A fő az,hogy milyen az ország gazdasági mérlege, azaz képesek vagyunk-e az országon belül olyan értékeket termelni, amelyek a belső fogyasztás kielégitése után még módot nyújtanak a külföldi pénzben lévő tartozások fedezésére is, A gazdasági mérleg megítélésére pontos számszerű adatokkal nem lehetx operálni, de bizonyos általános jelenségekből, mir^t Tjjél'dául a népesség emelkedése, a fogyasztási adókból eredő több bevétél^a vasúti és postai forgalom emelkedése, a munkanélküliség enyhülése, a fizetésképtelenségek csökkenése, stb. következtetéseket lehet vonni arra,hogy az ország nem szegényedik. Ezek a tényezők pedig az utolsó években mind' kedvezően alakultak nálunk,asak a fizetésképtelenségek mutatnak az év eleje óta ujabb sajnálatos emelkedést. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kellené mindenképpen a kereskedelmi mérleg megjavítására törekednünk, mert a legjobb esetben is gazdasági életünk nedvének ebben az alakban való kiszivárgása lassitja a gazdasági fejlődést. A harmadik sötét pont a mezőgazdaság és kereskedelem válsága. Az előbbi főleg abból ered, hogy egyfelől az iparcikkek,másfe-lől a mezőgazdasági termékek áralakulása között a mult évben jelentékeny diszparitás mutatkozott- Ha az 1923 évi árakat száznak veszem, akkor a buza árindexe 1927-re 119-et, az iparcikkek indexszáma pedig 141-et tett ki* A statisztikai hivatal legújabb közleményei szerint ez év eleje, óta bizonyos nivellálódás állt be e téren s ma a mezőgazdasági termékekre 132,az ipari termékekre pedig 138 az indexszám. Ebből talán arra lehet következtetni, hogy enyhült a mezőgazdaság válsága, /Folyt, köv,/ An