Hetikiadás, 1928. január-július

1928-06-12 / 24 [1513]

/ Kszdccié ^" /A diplomáciai szines könyvektörténetének folytatása/ Nálunk csak a kiegyezés után, 1867-ben a magyar plitikai pártok befolyására határozták el magukat a vezetőkörök a külügyi okmányoknak a delegáció elé terjesztésére-. A Deák-párt nagy vivmányának tartották azt, hogy Beust gróf közös külügyminiszter rendeletére a külügyi okmányokat vöröskönyvben közzétették, z az elnevezés adott alkalmat arra a megjegyzésre, hogy "ugylátszik a diplomácia mindig rőzsaszinben látja a dolgokat." Az első vörös könyv általában nagy sikert aratott és azt tartották, hogy Magyarország ezzel nyert először közvetlen befolyást a monarkia külügyeinek intézésére. Andrássy Gyula gróf külügyminiszter 1872-ben közrebocsátott, 69 ügydarabot taftalmazó, vöröskönyvében elődjénél már sokkal tartozkodóbb^yolt. Andrássy egyáltalában nem mutatkozott a vörös könyvek lelkes barátjának. Már első vörös könyvének megjelenésekor élénk szemrehányásokkal illették, mert egyszerűen meg sem emlékezett olyan fontos eseményekről, mint a három császárnak berlini találkozásáról. Utódja Kálnoky gróf hasonlóképen gondolkozott, mert egyáltalában megszüntette a Vörös könyvek kiadását. Berchtold gróf legutolsó, vörös könyvéről egyik birálója megjegyezte: "Mindazt ami benne van (

már tudjuk; mindarról amit tudni szeretnénk: egyetlen szó sincs benne."' Legutolsónak jelentkezett a politikai világ szinterén az orosz diplomáciai okmánytár. Az orosz nemzetgyűlés: a duma, 1905 augusztus 6.-án jött létre és mikor az október 17,-iki cári manifesztum után valóságos törvényhozói testület rangjára emelkedett, akkor jelent meg Oroszországban az első diplomáciai könyv, amelyet narancssárga könyvnek neveztek el. A pártatlan történetírók azonban mindezekre a diplomáciai okmánytárakra ma már nem nagy súlyt helyeznek, mert hiszen megjelenésük idején úgyszólván csakis parlamenti házi használatra készültek és ma már minden állam külügyi levéltára megnyílt a kutatók előtt. Azt azonban nem tudhatjuk, hogy egyes helyeken nem érvényesülte az a bizonyos kettős ügyvezetés rendszere, amit annak idején a vaskancellár emlegetett és ebben az esetben még a küldgyi levéltárak anyaga is csak szigorú birálat alapján használható fel. fonálféreg pusztit a nyugati vármegyék zabvetéseiben. . Mosón és Győrvármegyék zabvetéseiben ismeretlen kártevű. tünt fel, amely fokozódó mértékben rongálja a zab vetéseket. A kártevő az utóbbi időben a beteg növény haj szálgyökerén már szabadszemmel is észlelhető^ gombostűfej nagyságú, sárgásfehér dudorok alakjában. A vetés bokrosodása ilyenkor elmarad, ritkulni kezd, kipusztul a tő, mintha a szárazságtól szenvedne. Rájöttek hogy a kártevő a zabfonálféreg néven ismert élősdinek egyik ujabb fajtája. A terjedése lábbeli utján vagy szekér által fokozatosan következik be. A Felsődunántuli Mezőgazdasági Kamara két pengőért vállalja a zabfonál féregre gyanús zab-, árpa és egyéb vetések illetve, fertőzött talajok vizsgálatát. - A legjobb védekezés a vetésforgó megváltoztatása, amely egy-két tábla fertőzése esetén könnyen keresztül vihető. A féregnek több gazdanövénye van, ellenben a lucerna, lóhere, tengeri, köles és cukorrépa nem érzékenyek vele szemben. -Székkel a növényekkel tölthető be az a 6-8 esztendő a vetésforgóban, amely a féregmentesség beálltáig szükséges.