Hetikiadás, 1928. január-július

1928-06-19 / 25 [1513]

„« , , . - Kszekrió ­Milyen pcl,van lutnak az atléták az olimpiádon? Az amszterdami olimpiai játékok első két nagy felvonást után legördült a függöny. A gyephoki bajnokságot az angolindiaiak, a labdarugó bajnokságot pedig másodszor is az .uruguayiak nyerték. A gyephoki küzdel­mei alig keltettek valamelyes érdeklődést, mert .ennek a sportágnak még elenyészően kicsiny a közönsége a labdarúgáséhoz viszonyítva. Ellenben a "második felvonás" jegyeiért ;már a szó betűszerinti értelmében véres harcot vivott a babonás hatású futball óriási tábora. Lovasrendőrök verték széjjel a halvérűnek tartott hollandus közönséget az amszterdami stadion kapui előtt. A negyvenezer néző befogadására épitett hatalmas - tojásdad alakú - vasbeton telepre ötvenezer kíváncsi verődött össze, de legalább még> tízezerén rekedtek kívül. A rendezőség nem számított ilyen érdeklődésre és már előre féJt a ju-Júus 29.-én kezdődő atlétikai versenyektől, mert hasztalan a labdarú­gás minden képzeletet felülmúld népszerűsége, már az ókorban is az atlé­tika volt az olimpiai játékok magva, a legizgalmasabb, A férfias kitartást, szivóságot és erőt az atlétika, a futó és az ugró, valamint a dobó számok varázsolták oda leginkább a közönség elé. Most is az atlétikában várható a legnagyobb összecsapás Amerika és Németország között. Amerika korlátlan atlétikai világuralmát először a maroknyi finn nemzet ingatta meg, mig most már felvonul a germánság világrekordokat javitó tömegsportjának színe­java is. Parisban - most négy éve - alig maradt régi világrekord, aminek az a magyarázata, hogy a colombes-á stadion futópályájának 500 méteres volt a kerülete, holott a legmodernebb sporttelepek salakja általában 400 méte­res szokott lenni, ^amihez az atléták már ugy hozzászoktak, hogy a 400 mé­teren felül levő távolgások futása közben ösztönösen érzik és tudják hala­dásuk gyorsaságát. Emlékezhetünk még rá, hogy milyen nagy föltűnést keltett Nurmi, a finnek és a világ legnagyobb futója, aki verseny közben stopper érát nézegetett. Sokan azt hitték, hogy szeszélyesség, vagy különcködés az egész, de a beavatottak azonnal tudták, hogy Nurmi is 400 méteres pá­lyán trenírozott és a fordulók ugy idegződtek bele, tehát az 500-as pályán csak az óra segítségével tudott tájékozódni. Ugyancsak az 500 méteres pálya következménye volt az is, hogy a 400 méteres futás világrekordját egy nap négy versenyző javította* meg, mert a colombesi palyan ezen a távolságon csak egy forduló volt és nem kettő, mint a tübbi 400 méteres kerületűn. Kanyarodás, fordulás alatt pedig minden fa tónak lassitania kell a gyorsa­ságat, Amszterdamban 400 méteres lesz a pálya, de a hollandus mérnö­kök mégis azt akarják, hogy ezen is javuljanak a rekordok, amit csak ugy érhetnek el, hogy a pály.. talaját teszik "könnyűvé", ahogy .n a sportolók mondják. Hosszú tapasztalat alapján bebizonyosodott, hogy a salak rugal­massága döntően befolyásolja az atléta teljesítő képességét, tehát a pálya anyagát kellett ugy összeválogatni, hogy segítse a versenyzőt a jó eredmény elérésében. A futópálya, valamint az ugró helyek;,, nekifutod és a dobókörök salakjónak összetétele a következő: Az alsó réteg 15 centiméter magas durva terméskő törmelék, amire val- mivel finomabb kőréteget szórtak és külön erre a célra készült német géppel erősen összehengerelték. Erre került 12 centi­méter vastagságban a 6-7 centiméter nagyságú salakdarabokból álló réteg, melyet jól megnedvesítve hengereitek ró az alsó két részre, amikor kiszá­radt, 10 centiméter vastagságban finomabb salakot hintettek rá, amit nem hengereltek le, hanem meg^ülepedése után 40 centiméter vastagságú finom salakkal boritották be, amit nedvesítve és 5-5 centiméteres vastagságban hengereltek ró. Két hónapja készült el ennyire a 400 méteres pólya, de közvetlenül a versenyek megkezdése előtt még rárakják és lehengerelik az ötödik réteget is, amelyet a következő anyagokból kevernek össze: ötven százalék megőrlött vöröstéglaliszt, negyven százalék finom, szitált kemen­cehamu és tiz százalék mészkőpor. Valóságos tudomány lett tehát a futópálya megépítése, amit az amerikai és a német mérnökök fejlesztettek ilyen tökéletessé. A fenti le­írás szerint készült /körülbelül 90 centiméter v..stag/ pályán nem szívódik át a nedvesség, nem puhul meg, nem tocsog rajta a latyak és emellett állan­dóan olyan rugalmas, mintha csak vastag gumiszőnyegen száguldanának a versenyzők. Sportkörökben kíváncsian találgatják, betelj-esedik-e a hollan­dus mérnökök számítása, akik a világ legjobb és "leggyorsabb" futópályájá­nak tartják ezt az összeállítást,amelyen - 800 méteren felül - sorozatos világrekordokat várnak az olimpiai játékok "harmadik felvonásán . / i.

Next

/
Thumbnails
Contents