Hetikiadás, 1928. január-július

1928-02-28 / 9 [1513]

/ , ŰfcSMGOS LEVÉLTÁH /A külpol

i

tika, es a kereskedelem folyt./ K.Meko6 Ahhoz,hegy ezt sikerrel tehessük, elengedhetetlen előfeltétel a magyar nagyközönség külpolitikai tájékozottsága,az,hogy nálunk is,mint más államokban kialakuljon a külügyi közvélemény,amelyhez a kormány is igazodjék külpolitikai eljárásában,de amely egyszersmind k-tvédül és támaszul szolgáljon a kormánynak külpolitikai akcióihoz. Minthogy pedig Trianon Magyarország külpolitikai elhelyezkedésében az a főszempont,hegy ez az ország gazdaságilag tudjon helytállami, ennek viszent gyakorlati megvalósítása csak az ország helyesen felfogott érdekeinek megfelelő kereskedelmi szerződések kötése által lehetséges , szüksége s az,hogy külpolitikánk gazdasági és kereskedelmi belátástól legyen átitatva,aminek megint mellőzhetetlen előfeltétele az,hogy a csonka haza határain belül alakuljon ki gazdasági és kereskedelempolitikai közvélemény, amely azután irányt szabjon a külpolitikánknak is. Ezért van nagyfontossága annak,hogy a gazdaság és pedig elsősorban a kereskedelmi érdekkörök ráneveltessenek a helyes külpolitikai belátásra.A kereskedelem elsősorban az az életfoglalkozás,amely nem tűri a szük korlátokat. Hiszen a kereskedelemnek a feladata az egymástól távolabb fekvő országhatárok és tengerek által egymástól elválasztott termelőket és fogyasztókat összehozni, ezáltal a javak kölcsönös kicserélését/a gazdasági fellendülés alapját és biztositékát a lehető legnagyobb mértékig lehetővé tenni és kifejleszteni.A magyar kereskedelemnek még az a különleges hivatása is van,hogy Nyugat és Kelet közvetitője legyen. Ha a gazdasági osztályok, elsősorban a kereskedelem hivatott tényezői sorában egységes külpolitikai érzék és belátás fejlődik és alakul ki,amely azután rányomja a maga bélyegét nemzeti külpolitikánkra és annak irányt mutat,akkor lehet csak remélnünk, hogy a mai szük határaink között a gazdasági életnek egy bizonyos lendületet adhatunk. Dex ez a szellem egyúttal annak is biztositéka,hogy leleményesen és gyakorlati módon haladhassunk legfontosabb célunk(határaink kiszélesítése felé. A világ összes népei egymásra vannak utalvak.Boldogulás csak ugy képzelhető,ha az egye^ országok nem zárják el kinai falakkal hataraikat,hanem a megegyezést keresik szomszédjaikkal és a távolabbi országokkal is,ha a forgalmak és a javak kölcsönös kicserélését előmozditják és könnyűvé teszik.A forgalom felszabadításának, a javak kölcsönös kicserélésének akadályait kell minden rendelkezésre álló módon és eszközzel elharitani.Ezért szüks&ges,hogy diplomáciánknak közgazdasági tudással és gyakorlati közgazdasági érzékkel biró közegei legyenek,de még szükségesebb,hogy hazánkban erőteljes és öntudatos gazdasági és kereskedelempolitikai közvélemény alakuljon ki, amely termékenyítőleg hasson külpolitikánk alakulására,másfelől pedig annak egészséges hátvédül szolgáljon. A középkori Velencének,ugyancsak a mai Angliának hatalma 'lapjait az vetette meg,hogy gazdaságpolitikai belátás és kereskedelmi szellem irányította külpolitikájukat. Szervesen függnek össze egymással ezek a tényezők. Lássuk be ezt és igazodjunk magunk is e helyes elvhez,e gyakorlati nagy példák' szerint.. • 30 pengő körül vásárolják az uj búzát. Elég sürün van már üzlet a-budapesti gabonatőzsdén az uj termésű búzában. A 77.kg-os tiszavidéki búzát 30 pengős árfolyam körül vásároljak az augusztus 15.-ig való szállítás kikötése mellett.Júliusi szállításra ál filléres felülfizetést kivannak meg. A fizetés minta ellenében történik,az úgynevezett zöldhitel folyósítása még igen ritka esetben fordult elo,