Hetikiadás, 1928. január-július
1928-02-28 / 9 [1513]
Nemrégiben tette közzé értekezéstt Hubert d'Herelle amerikai tudós,amelyben értékes felfedezésről,az úgynevezett "baktériumfalok" életviszonyairól és ható" tevékenységéről saámol be. Az értekezés érthetően íagy szenzációt keltett a tudományos világban és nagy léptekkel vitte közeLebb az orvostudományt az egészség feltételeinek megismeréséhez. A felfedezés lényege a következő. Köztudomású,hogy a betegségedet legtöbbször bacillusoknak - pálcikáknak - nevezett mikroszkopikus Lényeknek milliói okozzak,amelyek elszaporodván az állati,illetve emberi szervezetben,annak elpusztulását idézik elő. Jóllehet tudományos ismereteink ma már annyira előrehalaiottak,hogy e bacillusok elleni harcot legtöbbször sikerrel vehetjük fel, a valóságban mégis csak maga a szervezet az,amely ez apró gyilkosok^támadásait civédi.A szervezet ugyanis akép védekezik a betolakodók ellen,hogy a fehér /érsejtek millióit mozgósítja,mint egy jól felfegyverzett hadsereget,a barbár Dacillus hordák ellen. És valamint a háborúban a győzelem kérdése két élen íorául,ugy megtörténik,- sajnos elég gyakran,- hogy az ellenséges túlerő győzedelmeskedik,s a szervezet elpusztulásával végződik az egyenlőtlen küzde.em. S bár sok gyógyszert ismerünk és használunk,amelyek a >acillusokat pusztítják,mégis igen sok ember pusztul el járványok idején.Ezsel szemben azonban arra is akad szép számban példa,hogy orvosszerek haszná.ata nélkül képesek erős és ellenállóképes szervezetek a bacillusok invázióét és elterjedését megakadályozni,tehát legnagyobb erősségünk a betegségek .eküzdésére ezekben a fehérvérsejtekben,az úgynevezett sejtfalókban van. A tudományos kutatás kimutatta,hogy a természetben az élö.ény halálát rendszerint egy másik élő lópy idézi elő.Ez az észlelet vezette tudósokat arra a gondolatra,hogy a bacillust csakis egy másik bacillussal .ehet elpusztítani. A kísérleti orvostudomány tehát ezen az alapon folytat-a vizsgálataife és a bacillusokat még ezeknél is apróbb lényekkel,úgynevezett .ltramikbóbákkal próbálták elpusztítani,amelyek ép olyan szerepet játszanak bacillusokkal szemben,mint azok az emberrel szemben. Ezért hatott a tudományos világban a szenzáció ered-évei ubert d'Herelle fe lftedezé se, amely megállapít ja,,hogy ezek az ultramikróbak agukon a bacillusokon élősködnek és azokat belülről pusztítják el.Ezek az mberi szervezettel szemben,melyek bélcsatornáiban tenyésznék és élősködnek, eljesen ártalmatlanok,mig megbetegedés esetén a sejtfalókkal együtt,mintegy zok hadseregét megerősítve , védik a szervezetet a baclllusokkaéL. sínemben. .D'Herelle professzor kisénJ-eteit egy tífuszból felépült acienséhek ürelekével végezte,amelyet husieves tenyészettel öntött le,majd z egészét leszűrte.Szűrés után megvizsgálta a folyadékot,amelyben nyomát em találta többé semmiféle bacillusnkk.Ekkor egy másik,egy^súlyos beteg ürülékét vette,amely tele volt a tífusz bacillusaival,ehhez hozzáadott pár seppegt a súlyosan fertőzött ürülékhez , melyből, rövidesen eltűntek a bacilluok. Ji dolgot csakis ugy lehetett zni.ha az ember feltételezte,ami tób/b be is bizonyult,hogy a lábbadozó ember által kitermelt bacillusok fel*$'t ák a beteg bacillusait. Ezek az ultramikróbak,amelyeket d'Herelle baktériumalóknak nevezett el,a bélben laknak,a közönséges bacillusokhoz képest valóagos parányok,azokba behatolnak,azokon élősködnek és azokat elpusztítják. A professzor megfigyelte a baktériumfalók működését, mint beoltva "ráuszítva" a nagy bacillusokba,azok néhány óra alatt gömbalaura^,düzzadtak,majd szétrobbantak,helyükben a baktériumfalók tenyésztelepei áradván,amelyek aztán újból elszaporodnak és újból támadják a többi bacilluokut ' 3zek szerint tehát a ragadós betegségeket okozó bacillusok ellett,aztán már szólhatunk az egészség bacillusairc1 is,amelyek 4 baclllusitntességet hozzák létre, sőt arra is következtethetünk,hogy bármilyen betegségü ;mbert,akinek betegségét bacillusok idézték elő,egészségessé lehet 'tenni,ha sgeszséges ember ultramikróbaival, azaz baktériumfalókkal oltjuk be 5t..D'Herel.ének sikerült is ilymódon vérhast és tífuszt meggyógyítania, s már. v\tl£g sze?rte rolynak ezirányu kísérletek .úgyhogy joggal remélhet jük, eljön az ido,ami£pr , unden betegséget lehetséges lesz majd ilyen módon gyógyítani. g ' ü 1,1 '
