Hetikiadás, 1928. január-július

1928-03-06 / 10 [1513]

Az amerikai Kossuth-sz

o

bor. New-Yorkban március 15,-én leplezik le Kossuth Lajos hatalmas szobrát. Az amerikai társadalomnak ez a nagy kitüntetess nemcsak a nagy magyar államférfi, hanem a magyar nemzet megbecsülése is. Az Újvilág megi. hivta erre az ünnepélyes napra a magyarságot is. Az. ország minden részéi

5 bői, a legkisebb faluból is vittek ki egy-egy maréknyi földet abból az országból, melynek boldogulásáért, szebb jövőjéért mindenét feláldozta az ujabb szabadságmozgalmak egyik legjellegzetesebb képviselője. A világ egyik leghatalmasabb országa tüntette ki a halhatatlansággal fajunk egyik legnagyobb büszkeségit és mi hálás örömmel fogadtuk el a meg..ivást, A magyar zarándokok tömege, az amerikai tipustól elütő külsejR bizonyéra megállitja egy pillanatra a hét millió lakosú világváros nyüzsgő életét és önkénytelenül is rádrhnennek arra a gondolatra, hogy valóban szabadságra termett nemzet az, amelyek igy meg tudja becsülni szabadsághősét. A világ köztudatába pe.íig kitörölhetetlenül belevésődött az a tudat, hogy az Amerikai Egyesült Államok a szabadság legnagyobb, legbiztosabb bástyája. A csonkamagyarországi küldöttség vezetőinek szónoklataiból azt is megértik majd az amerikaiak, hogy veszendőbe ment az a szabadság, amelyért . . ; Kossuth Lajos küzdött, mert hasztalan lett önálló Os cnkamagy arorsz ág Trianonban, a szétdarabolt föld ezer vérző sebe elsorvasztja, megöli az ezer—éves ország tarz maradványát,Kossuth Lajos neiv-yorki szobra örök figyelmeztetés lesz ott kint az Qceán partjan^és éppen ebben van az országra nézve legnagyobb fontossága. Csak a kivételesen nagy emberek adománya, hogy testi életük megszűnésével nem bálinak, meg hanem még a túlvilágról is mutatják az utat, egyengetik a göröngyöket hogy nemzetük biztosan elérjen ahhoz a -elhoz, amit eléje kitűztek. Amerika és Maradékmagyarország együtt ünnepli a szabadság lángle lkü apostolát. De nincs öröm üröm nélkül. Az ujjongó lelkesedés mámorába belevegyül a magyarság jajszava is. A zarándokok meghatott szavábíl kicsendül a megaláz ás és nyomor orvoslást sürgető követelése. A magyar ság egyik legnagyobb bálványának külföldi államban való megtiőztelese teháj^nem^sak hiu pompa, ez a nagy nekikészülődés nem üres parádé, nem azt akarjuk vele, hogy a külföld is megismerje, hogyan tud a magyar ünnepelni és lelkesedni, henem * nyilvánosan, az egész világ előtt kikiáltsuk a velünk történt igazságtalanságot. X Az amerikai zarándokok mároius 5.-én reggel 7 érakor indultak el a keleti pályaudvarról, ötszázhusz magyar készülődött fel a hosszú útra, hogy Perényi Zsigmond báró vezetísével lerakja a szeretet és^hála koszorúját, elhelyezze a hazai földet a nagy szabad.ághős szobra elé. Ötszázhusz magyar vándorol ki az Újvilágba főpapok, főrendek, képviselők, főispánok, előkelőségek és egyszerű csizmás gazdák. A magyar zászlókkal fe ldisz.lt ett különvonatok 6.-án érkeztek Parisba, ahonnan tovább folytatják- az utat Cherbcurg felé, ahol hajóra szállnak. Newyorkban Walker polgármester vezetésével külön hajó megy a magyar zarándokok elé és ugy mennek be & világ egyik legnagyobb kikötőjébe. ^