Hetikiadás, 1928. január-július
1928-03-06 / 10 [1513]
k 10 i 3 z. 1928.március 6. ' oldal. Jt z ipari jelzálogról. * Irta: Dr.Örffy Imre országgyűlési képviselő kincstári főtan, Bár a képviselőház pénzügyi bizottsága esetenként választja meg előadóit,az ipari jelzálogról szóló törvényjavaslatot valószinüen én fogom előadni,miután erre a pénzügyminiszter már felkért, Örömmel vállaltam ezt a tisztet,mert a kérdéses törvényjavaslat nemcsak jogi,hanem közgazdasági és pénzügyi szempontból is igen érdekes és értékes, A törvényjavaslat legbeszédesebb példája annak,hogy miként kQll a jogszabályoknak a folyton mozgó és fejlődő életet követni.. Rendkinül érdekes a javaslat tehát jogi szempontból,mert olyan kérdést kivan megoldani, amelyet eddig a jog hosszú évezredes fejlődése során alig kisérelt meg: a. lüktetó,eleven életet megkötni ugy,hogy azt szabad kibontakozásában ne zavarja s hogy emellett a kitűzött célt teljesen meg is oldja. Mi a kitűzött cél tulajdonképpen? Az, hogy valamely gazdasági maködésben lévő szervezetnek azt a többletértékét,amelyet éppen a müködésbenléttel fejez ki, hitel céljaira lekössük<Hiszen a laikus előtt is világos,hogy a gyárépület,a gépek külön-külön, mint ingatlan és ingótargyak korántsem képviselik azt az értéket, ame lyet az üzemben lévő gyár megér-* k régi római jognak generális hipotékája jut eszünkbe,amely valamely személy egész ingó és ingatlan vagyonára terjed ki,de amelyet a modern jogok nem vettek át azért,mert bar megóvja a közvetlen hitelező érdekeit,nem védi azokat a harmadik jóhiszemű hitelezőket,akik a már lekötött vagyonú adósnak ujabb hitelt adnak anélkül,hogy a már előbb kapott hitelről megfelelő értesülésük lenne. iám , A kérdés tehát kettős: a közvetlen hitelezők biztonsága mellett minden harmadik jóhiszemű hitelező védelme,mégis akként,hogy az adós teljes vagyoni ereje a hitel igénybevételénél leköttessék. Hogy még tisztábban lássuk az intézményt,legjobb/ha összehasonlítjuk a közönséges jelzáloggal és az ingójelzálog tervezett intézményével. A közönséges jelzálog csak az ingatlan, azaz az ezzel tartós kapcsolatban levő tartozékot foglalja magában,mindazokat az ingókét azonban ,amelyeknek kapcsolata az ingatlannal csak gazdasági természetű,nem. Az ingójelzálog, bar számol az ingók akként való lekötésévei,hogy azok az adós birtokában maradnak,a tervezett ipari jelzáloggal szemben abban a hátrányban van,hogy a zálogtárgyak feletti szabad rendelkezési jogot az adósoknak nem adja meg,ami egyben ennek a tervezett intézményiek legsúlyosabb hibája is. Véleményem se©rint nem alaptalanok azok az aggodalmak,amelyek az ingójelzáloggal biztositott ingók esetleges elidegenítése tekintetében fennllanak,különösen akkor,ha gazdaságilag gyöngébb és cselekedetük következményeivel kellőképpen számolni nem tudó adósokról van szó,akiket ennek következtében könnyen érhet büntetőjogi köveckezmény is, Az ipari jelzálog jogi egységgé foglalja az egész ipari üzeme,t,ingatlant,ingét.készpénzt stb. anélkül,hogy az ingókategóriukat egyedileg fixirozná,aminek következtében ennek a jelzálognak a tárgya az ingókkal való vonatkozásban egy állandóan hullámzó s egyedileg sohasem megállapított tömeg lesz.Iiz a javaslatnak a jogilag legérdekesebb és gazdaságilag legértékesebb része,de természetesen egyben a legkényesebb is,mert itt kell a gazdasági életnek állandóan en garda állásban állani, hogy -z ingó vagyonnak e mii tett hullámzása sohase legyen olyan,amely a hitelezők szándékos kár0 3itu3at eredményezheti . Az ipari jelzálog egyébként személyi tekintetben is el fog térni egyéb Jelzálogoktól,mert ugy a hitelező,mint az adós csak bizonyos jogi személy lehet ós pedig az első esetben a zálogleveleket kibocsájtó intézet, az utóbbiban pedig csak nyilvános számadásra kötelezett ipari vállalat. /Folyt, köv./ M
