Hetikiadás, 1928. január-július
1928-03-06 / 10 [1513]
Március Tizenötödike. Nyolcvan év távlatán keresztül, korszakok és népek viharain tul, tündöklik felénk, mint a magyar szabadság napja: Március Tizenötödike. Most. emberöltők múlva, kiemelkedve a napi küzdelmek zsivajéból, megt.i sztultan az emberi szenvedélyektől, ragyogó fényben világit felénk. - valami távoli hegyőrömként, - minél jobban távolodunk tőle, annál nagyobbnak látjuk. Világok megrendültek. Földrészek hatalmasságai vajúdva omlottak össze azóta. Országok és népek romjai DÓI csorbittatlan fényt árasztva emelkedik ki mindig a márciusi nagy napok emlékezete* Az országgyűlés törvénybe iktatta és ezzel hivatalos nemzeti ünneppé avatta. Az idén e5,0szörfé, hivatalosan, a hatóságok közreműködésével ünnepeljük meg ezt a nemzeti ünnepet, amelyet eddig is minden magyar ember szivvel lélekkel megünnepelt* Mert ez az ünnep: a magyar szabadság ünnepnapja. Emlékezetes ünnepe a magyar feltámadásnak és örök időkre sz«4ló emlékjele a magyar eInlak résnek. Vérrel megszentelt emléke mar .d annak a március tizenötödikének, melyen a magyar ifjúság a 48-as nagy időkben ünnepi áldozatot hozott a szabadság eszméjének, kihirdette és kivivta a sajtószabadságot: felszabadította az adaig elnyomott és békóban tartott nemzeti géniuszt. Hiába akarják elválasztani március tizenötödikét az utána következő szabadságharctól. Sokan vannak, akik március -tizenötödikét a nemzeti törekvések gyönyörű békés ünnepének szeretik feltüntetni, melyet szerintük nem szavad összekapcsolni az utána következő véres szabadságharccal, amelyet csak a bécsi osztrák császári kamarilla ármánykodása kényszeritett a magyar nemzetre. Van ebben is igazság. De az bizonyos, hogy öM Í848-49-es magyar szabadságharc nonvédeinek és az aradi tizenhárom vértanúnak csákóján a rózsa: Március Tizenötödike volt és ez még százszorta jobban megszenteli ennek a nagy napnak i emlékezetét. 1 Mert hát nemcsak szavak hangzottak el akkor, azon a szent napon, hanem bőséges patakokban folyt utána a mindennél drágább piros magyar vér, a márciusi eszmék szolgalatában, a magyar szabadság kivívásáért és megvédelmezéséért. Ezért nem lehet elválasztani egymástól ezt a kettőt. Ezért mar.vda megszentelten egybeforr .dva minden magyar ember szivében: Március Tizenötödike és a magyar szabadságharc és ezért ünnepeljük ezt a napot, mint a magyar nemzet élniakaras.arak és az életért való küzdelmének emlékezetes ünnep é t. f u.s> r&WK Március Tizenötödike nemcsak egyszerű emlékünnep és nemcsak hivatalos ünnep, hanem több ennél nekünk. Ez az ünnepség hosszú évtizedeken at, idestova szaz éven keresztül, már teljesen szivünkhöz nőtt, mert már mindenki várja, hogy az első tavaszi nap közeledésére beköszönt a magyar tavastz ünnepi pompája: nemzetiszínű zászlók a hazakon és a középületeken, nemzetiszínű szalag* csokrok a gyermekek és felnőttek mellén - ünnepi áhitatos lelki elmélyülés, mely szinte jobbá teszi az anbereket ós a szemekben mindenütt valami különös melegség és valami elszánt tűz szikrája van ezen a napon,ami mind többé teszi ezt az ünnepet az egyszerű emlékünnepnél. Mert Március Tizenötödike: a nemzeti ideálnak az emlékünnepe. Minden magyar ember megünnepeli ezt, mert ebben a nemzeti géniuszt, az ezeréves viharokat átszenvedett magyarság: nemzetfenntartó erejének fenséges megnyilatkozását ünnepeljük. *f>cetig, A megcsonkított Magyarország most fájdalmas büszkeséggel ünnepli' meg, első alkalommal hivatalosan is, Március Tizenötödikét. Ennek az ünneplésnek* , • i nem biraak határokat szabni, - mert lélekben megünnepelik ezt a napot elszakított testvéreink is, messze a megcsonkított ország határain tul és a szelek szárnyán elszáll, a magyar tavasz üdítő lehelete a Kárpátoktól az Adriáig és megdobogtatja mindenütt a magyar sziveket, hr.Thnl ÍQ fclpi ÍQ
