Hetikiadás, 1928. január-július
1928-03-06 / 10 [1513]
Az öregebb nemzed 'k meg ma is húzódozik a sporttól. A régi nev-lési rendszerben nem volt benne á sport és aki mégis erre az - akkor különös mesterségre adta magát, vluhogyan nem szmito't a "rendes" emberek közé. Sok-sok kedves anekdót... és jelenet jár szájról-szájra a régi bajnokok között, aki. 20-40 évvel ezelőtt még úttörők voltak. Bizony, komolyt-l n embernek tartottak őket a szüleik és tanáraik egyaránt, sőt még a társadalmi érintkezésben is minduntalan érezniök kellett, hogy más szc-mmel nézik őket, mint a töu-.i fiatalt, i-zóta sokat változott a világ. A kötelező testnevelés a legszélesebb rétegekben is né ^szerűvé tette a sportot és ma mar ott tartunk? hogy az egyszerű falusi nép sem idegenkedik a "leventézéstol" - ahogyan a sportot nevezik. Csendes beszél a etéseik alatt azonban sok szó esik arról is, hogy hat tulajdonképpen mire való ez - "leventézés"? A lelkűk mélyén érzik azt a nagy nemzeti feladatot, amit a kötelező testnevelésnek kell megoldani, de emellett az sem kerüli el a figyelmüket, hogy milyen nagy változást idézett elő a fiatalságban a sport A forradalmak alatt és után igen 3zabadj ara eresztették az ifjúságot, A tekintélyek tisztelete megcsappant, az emüerek nem szeretnek engedelmeskedni, ami nemes.ák az egyes emberen, hanem a társadalmon is káros nyomokat hagyott. A magara hagyott ifjúság teljesen a saját feje után ment, csak a korcsma és a duhajkodas érdekelte. Ezt a fölös erőt, a rendszertelen élet mellett helytelen irányba terelődött elfajulást kellett visszavezetni a rendes kerékvágásba, amely a nemzet javára szolgál. A soort, a "leventézés" bizonyult az egyetlen megfelelő eszköznek* Mert a sport hatás:, nem szál d el nyomtalanul.. A rendszeres testedzés teljesen átalakitja az embert, n sport korlatok közé szőritja az ifjút, aki.rövides m ráeszmél arra, hogy társaiv..l való vetélkedéseben cs..k ugy kerülhet a legelsők közé, ha megoecsüli magát, vigyáz egészségére és lelkiismeretesen elkerül minden olyan szórakozást vagy foglalatosságot, amely akadályozhatná a versenyeken teljes tudásának kifejtésében. Nehéz kenyér a sport - szokták mondani a hires versenyzők, mert az egészséges testű, ép emberben alig van különbség teljesítőképesség dolgában és nagyobb eredményt csak rendszeres előkészület után lehet elérni. Ez a tréning az alapja a sportolásnak. Nagy kitartás, sok türelem és még több önmegtartóztatás kell hozzá. Ezért nehéz kenyér a sport. Minden versenyző tudja, hogy mennyi fáradság árán jutott el j •• vai birtokába, érzi, hogy állandóan vigyizni kell magára, hogy megmar ..dha=son ebben az állapotban es ez a tudat - csodálat' -ősképpen - nem teszi elbizakodottá,* sőt ellenkezően árra inti. hogy megbecsülje vetélytársát is, aki szintén h.sonló körülmények között szerezte meg képességeit. Csak az atléta tudja, mekkora fegyelmező erő rejlii, a sportban, A tréningek és versenyek alatt fejlődnek ki a legigazibb barátságok, ezeken alakul ki az összetartás és összetarüozandógág érzése. A testi erő megsokszorozódik, de a lélek is megedződik- levetkezi - kicsinyes indulatokat. A nemes versengés alatt az ifjú megismeri teljesítő képességének határait; tudja, mit képes elvégezni, ami megbecsülhetetlen fokban növeli önbizalmat. Ez a megismerés a napi életben, foglalkozása közben is lépten-nyomon ó-rvényesdl. A sportoló nehéz helyzetekben sem veszíti el a fejét, mert fegyelmezett idegei fölött ur tud maradni. A testi erő kicsiszolása, gyarp^átas-. igy alakit ja át a lelket is. A "leventézés", ' a kötelező testnevelés bámulatra méltó hatásat mindenki megfigyelheti. A Varosokban a sporttelepek, faluhelyen pedig a gyakorlóterek a legvigaszt-lóob kép, ami a mai sivár világban a szeob jövőben való hitet megerősíti bennünk. Az ifjúság a jövő záloga - malijuk nem egy neves ember ajkáról. Már pedig csak az öntudatos, fegyelmezett, önmagát ismerő és erejében bizó nemzedékre lehet számítani. A sport, a "leventézés" teremti meg ezt a nemzedéket.
