Hetikiadás, 1928. január-július

1928-03-27 / 13 [1513]

K szekció Véresen vonaglanak a trianoni határok,kiújulnak ismét Csonkamagyarország sebei, A mult héten olah granicsarok embervadászatot rendeztek a trianoni határ mentén, A tavaszi szántáshoz,az áldott magyar anyaföld megműveléséhez szükséges boronatövist szedegették a védtelen és fegyvertelen földmivelők,mikor bekerítették őket és rajtuk ütöttek az állig fölfegyverzett vérszomjas oláh granicsarok,s a békés magyarokat ugy össze lövöldözték, mint a nyulakat. Talán ezt nevezik az uj középeurópai rendnek,a civilizált emberiség győzelmének,a világháború betetőzésének. Talán ízért vagyunk mi békebontók és ezért kell lefegyverezve tartani Magyarorszagot,nehogy az ilyen barbárságnak,ennek a minden képzeletet felülmúló vérszomjas zsarnoki öldöklésnek ellenállhassunk. Ezt nevezik trianoni bekenek. Ez az uj határok sérthetetlensége és a keletközépeurópai népek békés együttműködése, - a balkáni Locarno. Ez. A berekböszörményi magyar földeivesék homlokára a boronatövisből a nemzeti mártiromsag töviskoszorujat fonta a sors. A berekböszörményi határban az idén vérrel boronaljak a vetést. Török Zsigmondnak,a minden emberi jog meggyalázasával agyonlőtt magyar földművelőnek, vére az égre kiált és tetemre hivjuk most a trianoni béke megalkotóit,hogy lássak és érezzék,ha még nem halt ki belőlük az emberi érzés és szanálom utolsó szikraja is,mit müveitek,mit cselekedtek,hova sülyesztették ezt az áldott földet és hogyan gyalázzák meg,csapdossak arcul és köpdösik meg a magyar igazságot. Hol vannak most a trianoni bölcsek és hol van most az emberi jogok ligája ? Vagy talán a gyalázatosan feldarabolt és megcsonkitott Magyarország népe érdekében nem mozdulhat meg az emberi jogok ligája? A magyarokat védeni nem,csak leütni és lelövöldözni szabad, adihez nincs szava az emberi jogok ligájának. Micsoda álnok szervezet ez,mely kalózlobogó alatt vitorlázik? Török Zsigmondnak vére, mos t[ békés időkben, áztatta meg a tavaszi szántást és ebből a magyar vérrel megöntözött vetésből kisarjadó gabona megérik még és eljön majd az aratás ideje. Talán azt hiszik az európai bölcsek,hogy az ezeréves dicsőséges harcokban és szenvedésekben megedzett és megacélozódott magyar nép sokáig fogj* még hordani a sokkal alacsonyabb műveltségi fokon álló balkáni rabló népek igajat. Talán azt hiszik,hogy valaha is véglegesen belenyugodhatunk abba,hogy ezentúl a sorsunk nem lehet .aas,mint : lefegyverezve élni és prédául szolgálni bármelyik szomszédunk elvadult,véres önkénykedé sének. Nem kötöttünk ilyen alkut. Nem irtunk alá ilyen szerződést. Még Trianonban sem. Bennünket kötnek a szerződések. Ezt jól tudjuk-e a mai idők felemás, értelmetlen és igazságtalan szerződésein kivül él még egy másik is az ezer esztendős kötés: a pusztaszeri vérszerződés. Ebben megfogadtak Őseink,hogy egymást megsegítik és soha el nem hagyjak. Ezt a szerződóst Verdikkel pecsételték meg elődeink és mindenkit kötelezett évezreden át. Kötelezett a múltban,kötelez a jövőben - és a jelenben is. Ezt nem felejthetjük el soha. Berekböszörmény derék népe minden bizonnyal a hősi bessenyő faj. leszármazottja. Ezer esztendő óta lakjak azt a földet és na gyen csodálkozhatnak azon,hogy egy ostoba határkövei elzaitok előlük kétfelé az ezeréves határt.Mintha a véges emberi erő szembeszállhatna a természet törvényeivel és szétdarabolh .tná az együvé tartozó tájékot, AZ együvé tartozó ezeréves földterületek népét egymáshoz kötik az ezeréves szerződések és az ezeréves mult ormáról letekintve jelentéltelenül eltörpülnek az uj korszak gyalázatos kötései.K berekböszörményi bessenyök vér.hullása ismét megszentelte ezt a földet.melyhez a mesterséges és ideiglenes határokon innénről és tulrpd egyformán ragaszkodik a nép és amelynek minden rögéhez egyformán füznnk az évezredes szerződések. A magyar vérrel boronalt berekböszörményi tavaszi szántás vetése talán nagyon is hamar megérik és ha majd ideje eljön - ha majd megkezdődik az aratás,- nem felejtünk semmit és megfizetünk még az oktalanul kiontott ártatlan magyar vérért. - - - ú f\U N *