Hetikiadás, 1928. január-július

1928-03-27 / 13 [1513]

Rabváltas . Kwekcjó A eredeti tárcája. Irta : Szilárd Róbert. Körmend korál valami kiseobfajta csete-paté folyt.A szerencse a töröknek kedvezett,mert a hidvégi palánk crcégéből egy csomót levágott

; nyolc vitézt és a gy.logosok vajdáját elfogta.A többi nem várta meg,amig fogságba esik,hanem visszaiparkodott a palánk mögé. Lütfi aga vérszemet kapván a győzelemtől,többedmagával utána eredt a menekülőknek,de rosszul járt,mert i palánk ura

/

nemzetes és vitéz Tüske Gábor haanagy uram,megneszelte az dldözést és lest vetett az agának. Az aga szépen besétált kivetett kelepcébe és .zn-p este már a hidvégi palánk mögött,kemény sZalmafekhelyen elmélkedett az élet változatosságán. Tü^ke Gábor hadnagyuram nem akarta az elvesztett foglyokat török kézen hagyni.Fel használva a nem várt szerencsét,hogy vereség ellenére is oly illusztris foglya akadt,mint Lütfi aga,elhatározta,hogy a fogyókat kieszeli.Hadi diszbe öltözött és beállitott a kőszegi béghez. Dervis bég még csak rövid ideje jött Üngüruszba,magyarul még nem tudott,tehát dr-gománja kíséretében fogadta a magyar tisztet,aki viszont nem tudott törökül. Az önérzetes,nyakas magyar felemelt fejjel,kevélyen lépett a bég elé. - Csés jónapot bég uram ! - köszönt illendően. - Hit mond az átkozott kutya ? - kérdezte a bég törökül a tol- , mácstól. A tolmács ma

6

yar renegát volt.Agyafúrt fickó,aki egyaránt szolgált mindkét félnek.Az egyiktől félt,a másiltól hasznot remélt.Ismerte embereit és ismerte természetüket. Iparkodott a kétféle temperamentumot kiegyenlíteni .hogy a paprikás hangulatot lecsendesítse, - Azt kivánja.hogy hosszú életed legyen és Allah növessze hoszszura szakálladat. - Mond meg neki,hogy ez nem _*z ő gondja.Adja vissza az agat és menjen útjára,mig jókedvben vagyok. - A bég ur köszöni a látogatást és kérdi,hogy mi hozta szerény hajlékunkba? - Azt alighanem ő is tudja, azért jöttem,hogy kicseréljem a tegnap esett rabokat. - A hitetlen gyaur, - szólt a tolmács a *7 . fordulva.- mélyen sajnálja a tegnapi esetet és szivesen visszaadja az agat és a többi foglyokat is. - Szerencséje ! Mond neki,hogy napszállat előtt itt legyenek a foglyok szabadon,mert különben a vajdát és a többiekét,akidet a tegnapi portyázáson szereztünk megkínoztatom. - Dervis Dég őnagysága szívesen rendelkezésére all kegyelmednek, vitéz hadnagy uram és örül,hogy a foglyokat szerencsésen visszakaphatja. - Vissza ám,ha ő is kiereszti a Vajdámat és a legényeimet.Azonfelül minden elesett vitézért kárpótlást is kivanok. - A gyaur hadnagy felajánlja a foglyokat,ha ő is visszakaphatja .az övéit.Azt mondja,hogy az, aga többet ér mint a vajda.de azért átadja, ha teljesíted a kívánságát. - Neki nincs mit kivánnia.Vagy kiereszti a rabokat,vagy elkezdetem a kinzast... Mit .kar a gyaur ? - Mindjárt megtudom tőle. - A hadnagy felé fordult.- A vitéz bég kárpótlást nem adhat,mert nem ő volt a támadó,hanem Szívesen ad kegyelmednek értékes ajándékot. A dragomán ravaszul elforgatta a bég szavalt. Tudta,h.gy a vitéz magyar nem fogad el ellenségeitől ajándékot.A hadnagy felugrott, , / - T ártsa meg az ajándékát magának !- Hitványság tőle,hogy békesség ide jénmegtámadna a békésen vonuló csapatunkat, s most azt hiszi,hogy értékes ajándékkal lekenyerezhet... Kern hiába ,/üske a nevem.de szúrni is tudok ha ke111... - ...mért kiabál a kutya ?... szólt közbe a bég. - Bocsáss oteg.,vitéz bég. Nem ismeri a szokásunkat,azért beszél nang0sabban a kelleténél.Azt hiszi,hogy közvetitő nélkül is megérted,hogy az agat és a többi rabokat csak Vajdáért és társaiért adja cserébeT / folyt.köv./ , ^