Hetikiadás, 1928. január-július

1928-04-03 / 14 [1513]

A magyar kormány l«92-ben elhatárózta,hogy az osztrák értékű forint és krajcár számitásról áttér az aranyvalutára. Az uj pénznem a koronafillér elnevezést kapta. Az uj pénzérték természetszerűleg magával hozta azt is,hogy uj értékjelzést kaptak a postai bélyegek is. A kereskedelmi miniszter 1898-ban az uj értékjelzésü bélyegek mintájának megrajzolására pályazatot irt ki. A nagy számban beérkezett pályaművek közül eredeti tervezetben egyik sem került kivitelre,még a dijat nyert rajzok sem,hanem lényeges módosítások után azok .melyeket filatéliai körökben általánosan "turulos bélyegek" elnevezés alatt ismernek. Ezek 1900-tól 1917-ig maradtak forgalomban. A turulos bélyegkép a forgalmi 17 év alatt egyszer sem változott,mégis nagy gondot okoz a gyűjtőknek az,hogy a vizjel,fogazás és szinekben beállótt-egyéb sok változás teljesen felgyüjthető legyen. Az első turulos bélyegek még 1899 végén megjelentek,forgalomba^ azonbáfin csak 1900 január elsején kerültek. A 19 darabból álló sorozat utolsó értéke,a 12 filléres,cs~k 1904 elején került ki. Ennek a kiadásnak vízjele a magyar korona,melyet egymást metsző körök foglalnak be. A körök metszési idoma hajlított oldalú rhombus. A bélyegeket előállító államnyomda nem sokat ügyelt arra,hogy a korona elhelyezése a bélyegikeken nyomás közben ugyanaz legyen, Igy történt az,hogy a korona állása négy variációt mutat,Van jobb és baloldalt fekvő korona és ezeknek keresztje felfelé,vagy lefelé dől.A különböző koronafekvések között vannak olyan ritkaságok,melyek csak nehezen szerezhetők megA körök metszési idomában,minden harmadik sorban egyszer esillag alakú jel /a papírgyár jele/ és minden csillag melletti idomban "IV" jel /a gyártás jóságfokozati szama/ található. A római számnak,ép ugy,mint a koronának,négyfele fekvése ismeretes. Ezek között is sok ritkaság található.. Az 1900-as kiadás fogazata 12:11 1/2. Ritkaságszámba vehetők azok,melyeknek fogazata ettől eltér. Elég gyakran előfordul a 11 l/2 fogazás, A posta 1904-ben forgalmon kivül helyezte az eddig használt vízjeles papirt és uj vízjellel kísérletezett* Az uj kiadásnál a koronát befoglaló körök elmaradtak, a korona pedig egészen kicsire zsugorodott össze s egy-egy teljes vizjel az egyes bélyegeken is megtalálhatóvá lett. Ennek a vízjelnek is meg van a négyféle elhelyezése, a szerint,hogy a korona rendes, álló , vagy megfordított helyzetben foglal helyet, továbbá a szerint, hogy a korona keresztje jobbra,vagy balra dől. Az 1904-es kiadás vizjelében hiányzik a gyár csillagalaku jele,de a gyártás jóságfokozati száma, a "IV" itt is elő fordul,még pedig minden négyszázas ivben egyszer. A korona állásának megfelelően ennek is négyféle változata ismeretes. Ezek mind igen ritkák,mert átlag csak minden négyszázadik bélyegen van meg a római szám. A kis korona vizjelü turulosok kétféle fogazattal kerültek forgalomba: 1904-ben az eddig is használt 12:11 1/2,1806-ban 15-tel. A régi perforáló gép lyukasztótüi a hosszú használat folytán annyira elkoptak, hogy ki kellett őket cserélni. Ekkor tért át az államnyomda a 15-ös fogazásra,melynél a mai napig megmaradt. 190o-ban uj vizjelet vezetett be a posta,a korona keresztmetszetével.A négyféle vizjelállas itt is megtalálható. A fordított vizjelállásuak között oly ritkaságok vannak,pl.a 3 és 16 filléreskk,melyek a legnagyobb magyar gyűjteményekben is alig vannak meg. A gyár jela. .ennél a kiadásnál is hiányzik,e-lenben meg van a jósagfokozati szám, a "IV",melyet az előző kiadással szemben rhombus korit be. Ezek között varnak olyanok, melyeknek ritkasága és értéke szinte vetekszik az osztrák j*ierkur-fejes ujságbélyegekévei. A turulosok között a sorrendet az 1913-ban megjelent sorozat fejezi be. Ezeknél a posta szakitott az eddigi szokassál,s a korona rajzanak ujabb megváltoztatása helyett egészen uj vizj elírt rendszeresite tt, a kettős keresztet,álló helyzetben.