Hetikiadás, 1928. január-július

1928-04-10 / 15 [1513]

Európai Egyesűit Államok. A magyar Kossuth-küldöttségnek washingtoni látogatása alkalmá­val az ..amerikai képviselőház alelnöke vitába bocsátkozott Hegedűs Lórájétal és ki jelentette, hogy Európa boldogulását csak egy nagy szövetség,az Ameri­kai Egyesült Államok mintájára alakult Euivópai Egyesült államok hozzák meg Természetesen Hegedűs Loráiít és a többi magyar urak vitába bocáátkoztak az ame­rikai államférfival és rámutattak ebgondolat lehetetlenségére. Az Európai Egyesült Államok gondolata nem uj ke letű.Ujabban so­kat foglalkoznak ezzel,s ugy hivják a mozgalmat,hogy páneurópai mozgalom. Azt értik ez alatt,hogy az európai kontinens összes államai egységes állami szövetséggé alakuljanak,olyanformán, mint az Amerikai Egyesült Államok.Ahol tehát minden államnak meg lenne a külön parlamentje,de a legfőbb törvényhozási testületet a közös kongresszus képezné,ahova minden állam elkül­dené a maga követét.Ez a kongresszus nem avatkoznék az egyes országok belső ügyeibe,csak az egész államot közösen érdeklő kérdésekbe,minők a hadügy,a köz­lekedés,a kereskedelem, a posta,a pénzügy stb.Tehát egész Európa egységes gazdasági területet képezne,nem lenne az egyes nemzetek között sehol vámvonal, mindenütt egyforma lenne a pénz,szabad lenne a közlekedés,s korlátlan lenne a kereskedelem szabadsága. A gondolat - igy nagy vonalaiean - mindenesetre kolosszális.S rámutattak arra is,hogy az igy egyesült államoknak közös lehetne az elnöke is,a kis Svájc példájára évenként választanának,mindenkor más ós más nemzeti­ségD.-lit.Ahogy Svájcban három különböző nemzetiségbeli - nómet,olasz és fran­cia-mot, tudtak egymás mellett élni súrlódás nélkül szazadokon át,s kifelé egységes államot tudott alkotni,ugy meg lehetne ezt valósitani egész Európá­ban! kivált most, mikor kikapcsolódott a közösségből Oroszország,melynek régi cári szervezete sehogy sem lett volna a tervbe beilleszthető. Tüzetesebb vizsgalat mellett ez a terv is azok közé az utópi­ák közé tartozik,aminőkről Morus Tamás,vagy Leibnitz és Kant álmodoztak.Az .amerikai Egyesült Államok helyzete egészen inas ;nincsenek nemzetiségek.Az ere­deti angol gyarmatosok nyelvét elsajátították a későbbi bevándorlók;egybeol­vadtak velük,átvették erkölcseiket,s ma aZ egész nép angolszásznak nevezi és érzi magát. És a Svájcra való hivatkozás sem helytállő-rOtt csak három nem­zetiség képezi az államot.Mirfégyik csaknem egyéniéin erős.Egyik sem önálló, mindegyik csak végső nyúlványa a maga eredeti törzsének,mely a hegyek közé kisarja^zott.A svájci németség nem él különálló kulturális életet,hanem fenntartotta és fenntartja közösségét a nagy német birodalommal.Éppúgy a Svájci ok. szok és franciák is.Egész Eur-'ópát tekintve a helyzet egészen más. Ott sokkal több a nemzetisegek száma,semhogy azokat egy közös ország kötelé­kébe mint államfenntartó elemeket bele is lehetne illeszteni.Súlyuk sem egy­iQdPSa .egyenlő jogokat sem igényelhetnének, s már ezen az alapon is örökös lenne közöttük a féltékenykedés. Amellett nemzetközi gondolatok propagálására soha sam volt még oly alk.tlm-.tlan az idő,mint most,Vannak idők,makor az emberek diszponálva vannak olyan eszmék befogadás ara,melyek az egész emberiséget érdeklik.Ilye­nek voltak a mult század legelső évei.Amikor a francia forradalma; emberei a világpolgárság elveit kürtölték szót Európában.Kazinczy hivei nem a turul­madár szárnyalását énekelték,hanem a görög Gráciák és Nymphákért lelkesedtek, s helikoni ünnepeket üxtek.Németországban pedig elhallgatott minden nemzeti érzés és a nemzetköziségért lelkesedtek még a legjobbak is.Maga Fichte,a filo­zófus, aki. később, a napv-óleoni elnyomatás által kiábrándítva leglelkesebb apos­tola lett a nemzeti ellenállásnak,még 1865-ben igy felelt arra a kérdésre,hogy aii a haza ?" A teljesen müveit európai emberek hazája - úgymond - Európa, nevezetesen pedig az az eur ópai állam,mely a kultúra legfelső fokán. áll.na ez az állam hibákat követ el,idővel természetesen alább Hanyatlik,s megszűnik a kultar „ .-csúcsán állani.Ekkor polgárai maradhatnak még azok a földszülöttek, akik a barázdákban,a hegyekben és a patakokban találják a hazát,de a világos­ságg.1.-rokoni szellemet ellenállhatatlan vagy fogja el,hogy oda forduljon,a­h ?l:" a fény van és a jog .És ebben a vilagpolgarsagban teljesen megnyugnatunk az egyes államok tettei és sorsa felett,magunk és utódaink részére egész a világ végezetéig." / folyt.köv./

Next

/
Thumbnails
Contents