Hetikiadás, 1928. január-július

1928-04-10 / 15 [1513]

Európai Egyesült Állagok ./ folytatás. / Igy irt Fichte,ki.pár évre rá, a nemzeti ellenállást szervezte a franciák ellenzés nem ám Goethe udvari tanácsos ur,akinek egész könyvtárat tesznek ki a müvet,s akinek hosszú életén keresztül ez a szó.hpgy " haza " egyetlen egyszer sem jött tollára.Ily korszakokban élénk visszhangra találna az olyan kifejezés,aminő Paneurópa.Ma -z egész világ ellenkező irányban evez a vizeken. A nemzetek szövetségét még oly zárt területen sem lehetne ma elképzelni,mint a Balkán s latjuk,hogy ott még az egynyelvű szláv fajok a szerb, a bolgár és a horvát se, tudnak békében megélni egymás mellett.-nemhogy oly közös államban tunának egybeolvadni,ahol a görögöknek, az albánoknak egyforma jogaik lennének velők. Csehország, elkobozza a velük rokon tót népnek minden jogát,s legerősebb gátjiu. kultúrájuk kifejlődésének.A lengyelek elnyomják az ukránokat .Ki csoda'" tudná felté'telezni rólunk, magyarokról, hogy egy közös államba tudjunk összeolvadni azokkal a csehekkel,szerbekkel,oláhokkal, akik országunkat elrabolták,és nemzetiségükből akarják kifosztani véreinket* Paneurópa eszméjéért csak a győztes országok lelkesedhetnek. Ez az ő érdekük.Igy legkönnyebben biztosithatják rabolt javaiknak nyugodt élvezetét. - - * A föld két holdja. Pickering amerikai csillagász kimutatta,hogy a holdnak a föld körüli pályáján igen apró,de kimutatható szabálytalanságai vannak.Ezeket a szabálytalanságokat matematikailag tanulmányozva arra a megállapításra jutott, hogy a földnek van egy második ,igen kicsiny kisérője is,melyet pályafutásának gyorsasága miatt neai észlelhetünk.Pickering számítása szerint a második hold átmérője csak 120 méter és távolsága csak 4000 kilométer s a gyorsasága oly nagy,hogy nyugatról keletre haladva,három óra alatt megkerüli a földet. á német csillagászok kétekedéssel fogadták Pickering megállapítását ás ők is matematikai számításra helyezkedve,hogy az 120 mértföld átmérőjű égitest,mely csak 4000 kilométerre van a földtől, nem hathat zavarólag a hold pályájára, Á kérdést azonban egyszerű tagadással nem lehet elintézni.Bizonyos, hogy a föld közelében a meteorok egész raja röpköd,s ha van valami a " Kozmikus jégről " szóló elméletben,akkor Hörbiger német csillagász szerint nincs kizárva,hogy egy 80-120 mértföld átmérőjű jéggolyó is röpül valahol a föld közelében,xi trópusok környékén a rettentő ciklonokat állítólag az okozza,hogy egy-egy kozmikus jéggolyó, belehull a föld légkörébe.A feltételezett |éggőbkök spirálisan keringenek a föld körül,folyton közeledve a földhöz,mig belehull aiak a föld légkörébe«£ meteorok leghiresebb kutatója a német Nio&zl már több^száz,a föld körül repülő meteor, pályáját kiszámította. s Valier a.bozeni obszervatóriumban 1920 október 12-én délután egy igen kicsiny.sarló alakú égitestet vett észre a föld közvetlen közelében. Megfigyelte,hogy ez is elypszis ...lakban kering a bolygónk körül, Általában azonban nagyon elhanyagolják a csillagaszok a parányi égitesteket .Földünk közvetlen szomszédsága még ismerétlen. Tudjuk,hogy a Jupiter és a Mars körül számtalan apró bolygó kering,Ezeknek a pályája néha metszi a .Mars pálya ját,azaz az apró bolygó ilyenkor a föld közelébe kerül. Volt már rá eset,hogy. az Albert nevű kis bolygó 28 millió kilométerre közelitett meg bennünket,az Eros pedig egyzser már csak 21 millió kilométer távolságra volt tilünk.Elképzelhető,hogy egyik másik kis b°ly**o annyira megközelít bennünket,hogy már csak egy-két kilométer távolságra ^n a földtől.Ez esetben a föld elfogja a kis bolygót és maga körüli keringésre kényszeríti, épp ugy, mint a holdat. A naprendszerben máskor is történt már ilyen eset,a Mars kétf holdja a Phobos és Deimos eredetileg két önálló bolygó volt s a Marshoz közeledve csak utóbb vált szoms zádtuiknak a sza télies évé .Ami egyszer már megtörtént a világűrben, az megtörténhet másodszob is és ha ma csak egy holdja van is a földnek nem biztos,hogy egykor nem lesz-e kettő vagy három.