Hetikiadás, 1928. január-július

1928-04-10 / 15 [1513]

A huszadik század gyermeke okvetlenül a labdarúgásra gondol,ha„elolvassa ezt a oimet. A világháború utáni időben valóban aí felfújt_borlabda hódította el az európai fiatalságot a régi kedves szórako­zásoktól, amelyek kozul ma aiar nem egy haldoklik es csak az öregebb nemze­dékek lelkében élnek sok-sok szines emlékükkel. Pedig majdnem valamennyiben benne volt a magyar nép tiszta lelke,gyermekes,játékos kedve. Századokon át alakultak,formálódtak a kor hangulatához,de a nemzeti voná& sohasem hiányzott belőlük. Elpusztulásuk nagy vesztesége az egész nemzetnek. Milyen bájos és kedvderítő volt például a falusi fiatalok ünnep- vagy vasárnap délutáni"fogócskája" .Órákig elfutkároztak a falu alatt elterülő réten,de nem erőltették meg magukat,mert,a gyakori^pihonők alatt mindegyik kifújhatta magát. Leányok:legények elszórakoztak bekv.3, meghitt jókedvben. Csupa kacagás volt a félnapjuk. Ha a mostani szigorú sportszemmel nézzük a fogócskát - semmi kivetni valót sem találunk benne, mert jő levegőn,pormentes talaj on játszottak és a futassal,ha jladozással, majd pihenéssel a legideálisabb testedzés,tréning volt.A "longa méta" már a férfias erőt, bátorságot és villa ..gyors ügyességet is megkövetelte. A labdá­nak bottal való elütése,elkapása,a.futás ós célbadobás olyan előnyökkel járt és annyi fezépséget rejtegetett,hogy Amerikában "base ball" néven nemzeti sport lett,amely még ma is meggátolja a labdarúgás európai méretek­ben való elterjedését. Gazdalegényeink még most is szívesen felpattannak leg­szebb lovukra,hogy a messze tanyákról belátogassanak a faluba,vagy városba egy pohár borra,vagy elvigyék kiskertjük legpompásabb virágát valakinek. A pusztazó hősök és világhíres lovasvitézek keséi unokái nem is gondolják, hogy a legnemesebb sportok egyikét gyakorolják ezeken a kirándulásokon. A magyart valami ösztönös érzés húzza a lóhoz és amikor felül raja,átalakul a lelke. Különbnek érzi magát a gyalogszerrel botorkáló embernél, sejtelmes emlékek rajzanak fel agyában,felszegi a nyakat,kifeszi ti a mellét, - még az egyszerű földfia is rádöbben magyarságára,amikor kezes báránnyá szelídí­ti a tüzes paripát.A lovaglás talán az egyetlen sport,amely a magyar lélek­ből fakad es gyakorlati értőkét ezer esztendeje tapasztaljuk. A szülőknek sok bosszúságot okoz'nem egy ingbe és nad­rágba ker.il a falusi gyermekek fészekszedése,amit a felnőtt ember csinta­lanságnak ,vagy neveiétlensegnek nevez,le sportszempontból igen figyelemre méltó ez a » rosszaság", mert a kis nebuló valamennyi izmát edzi ,r.em kis bátorságot követel és ügyességét is próbára teszi . Sokan mosolyognak ezen a megállapításon,de megváltozik a véleményük,ha alaposan meggondolják a doigot,Hasonló a helyzet a "gumipuskával" vagy gyermeknyelven "csúzli"-val.' A mások testi épségét és az ablakokat veszélyeztető csuzlizós kitűnő alka­lom a gyermek ügyességének és keze biztosságának fokozására. Azonkívül a a csúzliban is van valami ősi örökségféle az ázsiai íj jászok és parittyások arc^bÓL. ^ vizben gazdag falvak és városok ifjúsága szabad idejé­nek tetemes részét a vizben tölti. Fölösleges bővebben magyarázni,hagy mi­lyen hasznos a szervezetnek az uszas,amit a gép apraja-nagyja élvezhet és felszerelés sem kell hozzá.A falusikk legkedveltebb sportja a tekézés,vagy ahogyan áltakánosan mondják a: n ~ -•• lizás .Sok ügyesség, biztos kéz és szem kell hozza, ^z eddig felsorolt sportokat csak szabad levegőn lehet űzni,ami a legmodernebb felfogásnak is egyik alapiétele. A tánc is a .legedzőbb és leg­egészségesebb sportok kőié tarto£ik,de - sajnos - igen gyakran zárt helyi­ségben rendezik.A meleg és zárt levegő cseppet sem mondható egészségesnek, azért tehát arra kell törekednünk, hogy ha már nem lehet a szabad ég alatt tancolrluhk,gondosan szellőztessük a termet. A magyar tánc fejezi ki a leg­hüebben a magyar nép tiszta lelkét. Kecsesség,szemérmesség.ütemes mozgás jellemzi és egyetlen agy más táncnak sincs akkora hatása a lélekremmint a mi anknek* Talán a zene lelke markol bele a táncosba. Rádió,mozi és általában a kultúra elterjedése mindig közös alapra akarja hozni az egyes országokat; elsimítja a jellegzetes faji tulaj donságokat, ezért köpi*- le lassanként sok kedves és ősi tulajdon­ságunk. Igy felejtjük el a"foo-cskát", a "longa métát" és még ki tudja, hány olyan kedves játékot,amit ma sportnak minősítenénk,de már könyvből sem ismeri a mai nemzedék. L^)

Next

/
Thumbnails
Contents