Hetikiadás, 1928. január-július

1928-04-10 / 15 [1513]

Irta: Szabó Sándor országgyűlési képviselő, aZ egységespárt alelnöke. Hiányzik a pénz. - Ezzel lehetne legrövidebben jellemezni a vidéki hitelviszonyokat. A háborús gazdálkodás ugy a mezőga zdálkodásban, mint az iparüzemekben a normális, úgynevezett békegazdálkodástél eltérést eredményezett a termelésben, . a beruházás általában egész közgazdasági életünkben halasztódott, kitolatott. AZ inflátió idején csak kevés volt az a boldog halandó,aki hitelhez juthatott és azt be is fektette, értékálló beruházásba,- s az valóban papirból csinált aranyat. JÍZ InflátiO után egyszerre szakadtak a termelő nyakába, és pedig egyaránt az ipari és mezőgazdasági üzemekben,az adó,a beruházás, és amellett a pénztelenség,- a hiteltöke megszükülése,sőt itt-ott teljes eltűnése. Ebből pedig egy is elegendő ahhoz,hogy zavarok álljanak elő a gazdasági életben c tt; <• Keresni kellef tehát a segités módját ...AZ adót nem lehetett^ csökkenteni az államházt ..rtas egyensúlyának veszélyeztetése nélkül, a beruházások megoldására, - jóllehet a~különböző üzemek terhelési és versenyképessége a beruházásoktól függött. - csak csinján és sok meggondolass .1 lehetett gondolni. Első soroan figyeleL.be kellett venni,hogy csak életképes^üzemeket szabad ilyen irányban támogatni,szanálásukat elősegíteni és ez irányban elkerülhetetlenül figyelni kellett a velünk árucsere viszonyban léve államokat is,a viszony megfelelő rendezését a vámok helyes formálásával kellett befolyásolni közgazdaságunk érdekében. A pénznek, mint mozgó tőkének irányvonala a centrum felől folyik, de a forrása főrészben külföldön fékezik.Belső forrású tőke nagyon kevés,ez igy volt már a háború előtt is,igy van ez ma is.Önkénytelenül kellett tehát a külföld felé fordulni,megfelelő tőke biztositása céljából. A vidék hitel .ellátása nagyon nehéz.Ennek sokféle oka van. Első és legfőbb oka,hogy a külföldi pénzforrásy» - más typusu hitelt szeret nyújtani,mint amit a vidék,de általában a magyar közgazdasági élet keres,s ezt a külömbséget eloszlatni nagyon nehéz.Ezenfelül a külföldi tőkések sokat ve.-rztettek a magyar papirok devalvációja következtében, igy ide pénzüket nem helyezik el szívesen,ami az ő szempontjukból egy helyes és ésszerű óvatossági rendszabály. Ha•a külföld hitelez, az bizony a vidéki tankot nem ismeri,de a hitelkeresőt sasi, igy csak valamelyik fővárosi pénzintézet utján juthat a külföldi hitelforrástól a pénz a nitelkeresőhöz.Ennek az útnak a költségét pedig meg kell fizetni.de a pénz biztonságát is. Ha pedig egyáltalán van hitel, a fővárosi bankok első sorban a saját ipari és mezőgazdasági vállalataikat látták el,azon tul pedig,ha még rendelkeznek hitelezhető tőkével, a saját fiókjuk utján juttattják el s igy kétszer koreshetnek. ^ hiteltőke tehát nagyon nehezen járható és hosszú utat tesz meg a hitel-nyujtótól a nitel-kerescig. A törvényhozás több könnyitést tett a jogélet megfelelő formálásával 'a hitelélet gördülékenysége biztosítására,de még nem tett meg mindent, amit lehet,Itt van a kamatkérdés .Ennek a megoldását azonban hatalmi ..zóval megoldani nem lehet .A vidéki bank csak akkor adhat olcsó hitelt,ha c' is olcsón kapja, márpedig az olcsó pénzforrások ,a Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank,igen véknyán csörgedeznek,a hitelt pedig keresik,a pénz szűken van,ugy hogy a hitelkoresők v lósággal önmagukra licitálnak a k ..matigérettel. A sóikat vesztett tőke pétiig nem szégy^llős és nem hagyja magát sokat kéretni, hogy fogadja el a magasabb kamatot. Első intézkedés lenne tehát a vidéki lehetetlen pénzviszonyokén való segitésre a bő és olcsó hitelnyújtás a vidéki pénzintézetek számára a két hazai forrás, a Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank utján,azonban itt még a lehető összegig sem mennek el. / folyt, köv./