Hetikiadás, 1928. január-július

1928-04-17 / 16 [1513]

A panamáról. Panama köztársaság párisi követe olyan kéréssel fordult most a francia sajtóhoz,amely páratlanul 'áll ;.z újságírás történetében .Sok mindent kívántak már a sajtótól,de azt még aligha,amit a panamai követ óhajt: hogy töröljenek egy szót a írancia szótárból, ^zt kéri a kis köztars ist g, amely tulajdonképpen dominiuma az Egyesült Államoknak, hogy a panamát ezentúl ne nevezzék panamának.Csináljanak valami más kifejezést,amely ugyanazt a fogaim, t fedi, csak éppen panamának ne nevezzék. Behat mikép in neveznék máskép? Mikor magyarul is és a világ minden nyeIvén panamának nevezik a panamát. Mert Panama ma már nem annyira csator.a-.a-.rol, v.~gy sz-lmájlról, amelyből kalapot csinálnak,hanem csupán csak a panamáról hires. Pedig a panamaiak azt mondják,hogy nekik széles e világon semmi közük nincs a panamához. Róluk csak elnevezték a panamázas fogalmát, anélkül,hogy ők panamáztak volna. Panama ártatlanul keveredett a dologba,nem c panamázótt,hanem vele akarták panamazni. Sőt pan„máztak is. A dolog ugy történt,hogy miután a két Amerika, átvágásának gondolata, vagy száz évvel ezelőtt felmerül t, 1880-ban a kor legnagyobb mérnöke,Lesseps Ferdinánd gróf vette kezébe a dclgot.Lesseps alkotta meg a Panama csatornát.S mert ez a csatornaépités a világ egyik legjoob üzletének látszó tt, rés zványtársasagot a lapitott, melynek jegyzési felhívását a párisi tőzsdén bocsátotta ki. A tervek szerint 843 millió frankba került volna az építkezés, s miután a pénz,t a részvényesek befizették,hozzá is fogtak a munkához. Lesseps zsenije egyetlen körülménnyel ném számolt.a klímával, s ennek folytán az építkezés már eleve többe került,mint ahogy azt szamitotta,de közben kiderült az is,hogy a szintes csatorna helyett, zsili- • pest kell építeni. így történt,hogy 1880-ban már f00 millió frank adóssága volt a vállalatnak,holott a csatornának még csak egyharmada volt kész. És ezzel a Panama társulatnak csődbe kellett volna mennie. Hogy ezt elkerüljék. hatszázmillió fraknyi uj sorsjegy-kölcsönt bocsátottak ki.Ezt az ujabb^kibocsátast azonban csak ugy lehetett nyélbeütni,hogy a nyilvánosság előtt eltagadták, hogy ezzel az összeggel a csatorna még mindig nem fejezhető be és hogy még körülbelül 2500 millió frankra lenne szükség. Hogy a francia parlament a hamis ad.tok ..lapján megadja a sorsjegykibocsátasí engedélyt,a Panama társulat számos francia képviselőt, befolyásos politikust, egy-két minisztert is megvesztegetett és így kapta meg 1889 áprilisában az engedélyt. 4 francia parlament többsége akkoriban radikális volt. Boulanger tábornok, a nacionalisták vezére éppen elérkezettnek lattá az ridőt arra,hogy a Flo quet-ko amanyt megbuktassa. Éppen ezért,mikor mar a sorsjegyek elkeltek, a kamarában le !

.ep le zte ,hogy a Panama társulat tulajdonképpen csődbon van .Bebizonyító tta , hogy súlyos megvesztegetések történtek és köve telte ,hogy mag... -z állam vállalja el. a kamatok fizetését és kezességét,mert a kisrészvényesek érdekeit meg kell védeni. A leleplezésnek az lett a vége,hogy Lesseps lemondó tt, maga a társulat csődbe került és hogy a francia politikának két esztendőre a panama-ugy lett a központja. 1882-ig tartott a politikai küzdelem,mig végül Lesseps.^ts vele együtt a társulat többi vezetőit is letartóztatták. Kiderült az isgiogy a Rouvier kormány a társulattól pénzt kapott választási célokra. Eloquot miniszterelnök bevallotta,hogy négyszázezer frankot kapott Boulanger megbuktatására,számos miniszter és kéaviselő is belekeveredett az ügybe,többen öngyilkosokká lettek. Egyetlen politikus volt, aki bizonyítani tudta,hogy nem kaeott Dénzt,holott szintén szerepelt a megvesztegetettek listáján: Seorges Clemenceau. ... , , 1

S¥ nevezték sl a világ legnagyobb politikai megvesztegetési to trany át ( panama ,bo trónjának, melyh 3 z magának Panamának vajmi kevés köze volt. A csaöornat ezután Lesseps -tervei alapján Roosevelt építtette meg már a

z Egyesült Államok költségén, s ő vette meg ezután az egész Panama köztársasagot. Bizony ara a panamának révén,de ez már a panamaiak panamája volt. Ji • ^ . .. •"

/Iost aztán valami uj szót kellene kitalálni a panamára, uiaano,amelyik nem bántja a panamaiak önérzetét,de egyúttal kifejezi a panane i o ga ima t. ' . J e -A / u V