Hetikiadás, 1928. január-július

1928-04-24 / 17 [1513]

Rekord-pszichó zis• ..lég Ötven éve sincs, mióta a rekord, mint mindennapos je­lenség szerepei az ember közéletében. Alig par éve szerepel közszájon ez fog-lom, s mégis oly mélyen beszivódott az ember tudatába, sőt akarati irányításába, hogy nincs az c.z emberi tevékenység, melynek keretében elő nem fordul, sőt nincs ember, „kl.hu v_l-.mi képesség birtokában van, képességet ne próbálna rekordtel j esi tménnyé fokozni, legyen ez a képesség akárminő hasznos, vagy akarminő léha. A rekordteljesitményért való képességkiélás, a legfantasz­tikusabb irány felé is, olyan általános ma, mint még soha az emberi­ség^ életében. Olyan sportokkal és teljesítményekkel állunk ma szemben, anf ilyeneknek azelőtt nyomuk sem volt f Cfc'melyek életüket és népszerű­ségüket kizárólag a teljesítmény rekordirozott lehetőségének köszön­hetik. Bármilyen időben és korban elképzelhetetlen lett volna pél­dául az, hogy valaki azért éhezzék, mert az éhezés rekordját akarja felállítani. Kizárólag a mi korunk vivmánya az, hogy egy szamokban ki­fejezhető, absztrakt és panopti>umbeli célért versenyezzen valaki és nemezért, amiért például az ókori görög athléta versenyzett, akinél elsősorban a versenyteljesitmány testi és lelki tornáján, s a besti és lelki vetélkedésen múlott a versengés. A görög athléta versengett, mert versenyének nevelő értelme volt ugy a societas, mint a hygiena irányában, ránézve, mint a közre nézve is. A mai athléta viszont szív­bajt és idegbajt szerez azért, hogy egy már elért rekordteljesít­ményt megkorrigal.jon, másrészt pedig hogy a győzelem s vereség hábo­rús jelszavaiért küzdjön. Aki figyelemmel kíséri a nagy nemzetközi tornak arénáinak zaját, láthatja hogy azokban, szinte százszázalékosan mar nem a sport­ról, tehát a vetélkedés igazi anyagáról van szó, hanem nemzeti mani­fesztaciokról a sporttal kapcsolatban. Ezeken a nemzetközi mérkőzése­ken - melyeken rendszerint" a közönség nemzeti lelkesedése segiti győ­zelemre" a sajat csapatot - a teljesítmény hajtóereje mind kevésbbé az ügyesség, a jéték, a sport ősi, egés zséges alapelemei. Mindezen kér3Í4sek vizsgalatából azután az derül ki.., hogy a mai emberi cselekvésben a rekordra való törekvés megváltoztatja a cselekvés eredeti kar.kterét és a cselekvésnek olyan vonásai t növeli, .melyek eredetileg, emberileg idegenek rajta. A mai rekordra való törekvés egy. az embertói teljesen ide­gen területről való: a gép, a technika világából, mialt-1 az ember fizikai teljééitő képessége, mindinkább az ember elgépiesedését, technifikalódas_t eredményezi. A mai ember azután lassanként átveszi a gép sajátosságait is, a gép ütemét, a gépi módszereket, a gép lélek­tanát, a gépét, amely elemeinek felfokozott munkáját, anyagának te­herbírása szerint, mindég egy mar elért rekordnivón végzi ugyanakkor, amikor ezt a nivót állandóan meghaladni próbálja. Kétségtelen, hogy például a repülőgépek rekordteljesitmé­nyeinek fokozássá magának az embernek szamára is bizonyos értelmű re­kordtel jesitményét, illetve annak elismertetését jelenti. Sz a fel­tevés azonban 1 pjában véve csak látszólag igaz, mert végül is Lindbergh rekordja mégsem a gépet kiszolgáló ember teljesítménye, hanem csak magáé a gépé. A mai rekerd - és géposzichozis egyik jellemző tünete az is, hogy a köztudat magána*k az ambernek tulajdonit Ja a gép teljesít­ményét, holott a rekord csak a motoré lévén, hogy ami ezen felül• emberi teljesitmény { az legfeljebb pillantnyi ffscináció, idegjáték, transz, szóval mind nem a normális emberi anyag teljesítő képessége.

Next

/
Thumbnails
Contents