Hetikiadás, 1927. július-december

1927-08-02 / 31 [1512]

Külföld. Az angol alsóház ülésén sir Róbert Gower képviselő harmadik interpellációját mondotta el f a magyar-román vitás kérdés ügyében és ez alkalommal is felszólította Chamberlain külügyminisztert,hogy nyilatkozzék ebben az ügyben. Chamberlain külügyminiszter az interpellációra azt vála­szolta^ hogy az elnöklete alatt álló bizottság ebben az ügyben szep­temberben fog a Népszövetség elé jelentést terjeszteni. Bukarestben a krmara egyik ülésén a képviselői mandátu­mok igazolása során több izben hevéé Jelenetekre került a sor és ellenzéki részről VlaJd Aurél nemzeti parasztpárti képviselő,azt kiáltotta a kormány felé,hogy Magyarországon máskép folytak le a választásoké ronán^belüy­mimiszter izgatottan tiltakozott a megjegyzés ellen és a kormanyfnorüsban kiáltozta az ellenzék felé,hogy szégyen ilyenfmmondani. Michalache 'a nemze­ti, parasztpárt egyik vezére azonban válaszában határozottan ragaszkodott anoz,hogy az erdélyi románok soha sem panaszkodhattak a magyar brrák becsü­letessége ellen. ' Károly volt román trónörökös,aki jelenleg parisban tar­tózkodik/:, újságírók előtt kijelentette,hogy kész a román/ nép esetleges hí­vásának eleget tenni,mert a mai romániai helyzet jogot ad neki arra,hogy személyesen lépjen közbe,-' 1 volt román trónörökösnek ebből a nyilatkozatá­ból kitűnik, hogy a lemondási nyilatkozatát topábbra nem kívánja fenntarta­ni., hanem ezentúl párthiveire támaszkodva a királyi trón elnyerésére fog törekedni. Csíkszeredai jelentés szer íjat, az on a reggelen, amikor köz­tudomásúvá v'lt Ferdinánd román kir ly halálába rendőrség^embenei Csikmegyot­ben feltűzött szuronnyal összefogdosták a magyarság vezető embereit, aki­ket napokon keresztül letartóztatásban tartottak. ^ letartóztatott magyarok között a legkülönbözőbb társadalmi állású emberek voltak és csaknem vala­mennyi katholikus papot is letartóztatták. A papokat csak szombaton 23.-án bocsájtottá.k el,hogy a hivatalosan elrendelt gyászistentiszteleteket meg­tarthassák. Kiderült, hogy a rendőrségen a magyarokról fekete listát vezet­nek és en;.ek alapján felsőbb utasításra tartóztatták le minden qk nélkül a békés magyar polgárokat. -Jí^T*" 1 " Ausztriában most tárgyalta a nemzetgyűlés aYforradaImi esc menyeket . S tí ip e i kancellár 'les szavakkal ítélte el a szocialisták maga­tartását/, akik az általános sztrájk elrendelésével támogatást nyújtottak a forradalmi mozgalmaknak. A szocialisták szónoka uzzel szemben bizalmat—" lansági javaslatot terjesztett elő- a kormánnyal szemben, amit azonban a neri­zetgyülés többsége elvetett. 'Rothermere lord felhívására Benes cseh külügyminis&ter kitörő választ adott, mire a lord újra táviratot intézett Beneshez és abban hangsúlyoz tai^hogy Anglia és C se h ország j óv iszonya attól fühg,hogy a cseh kormány a magyar üldözésre és a ...agyar tulajdon elkótyavetyélésére vonatko­zó vádakra őszantén válaszol-e.Angliában sok cseh-'barát politikust megdöbben tene, az a felfedezés,hogy Csehországban uj Elszász -Lotharingia keletkezett túlnyomóan magyar lakossággal. Rothermere lord ujabb táviratára Benes eddig még nem küldött választ. Prágában egyébbként Rothermere üggyel kapcsolat­ban a sajtó mindinkább háborús hangokat penget. Az egyik lap figyelmezteti a lordot arra, hogy ezekkel a dolgokkal nem lehet tréfálni, mert a csehek a vágsőkig fognak védekezni. Hlinka tót vezér a Rothermere üggyel kapcsor­lctfbftn a prágai kormány mellé állt és egyik beszédében, panaszkodik amiatt, bogy 51 renegátok provokáló módon magyarul beszélnek a Felvidéken. Hl inka , lapja még;is figyelmezteti a prágai kormányt arra,hogy a Rothermere akció az utolsó.figyelmeztetés a cseh kormány részére és ha most sem teljesiti a tótok jogos kivánságdit akkor a Felvidék lakosságát a magyarok karjaiba hojttfa* tVWMAy /J Franciaországban sorozatos kommunista tüntetések folynkk az 1 egyik rendőrileg körözött kommunista képviselő,egyik beszédében kijelen­tette, hogy a rendőrség nem muri őt elfogni mert bajtársai őrzik. •

Next

/
Thumbnails
Contents