Hetikiadás, 1927. július-december

1927-08-02 / 31 [1512]

A röpülő üszög ellőni védekezés. Csépléskor gyakran tapasztaljuk, hogy a gépből kijövő buza vagy árpa üszögportól szennyezett, anélkül azonban, hogy a büdös, vagy kőüszögre jellegzetes kellemetlen szaga volna a magnak. A legtöbb gazda ezt a körülményt nem figyeli neg é.s egyszerűen kijelenni, hogy a vetőmagja üszkös volt, dacára annak, hogy ősszel előírásosan csávázott vetőmagot használt. Ilyen esetekben azonban repülő üszögről van szó, nem pedig kőüszögről, vagy fedett árpaüszögről, A tudomány ma azon az állásponton van, hogy az un. árpa és buza repülőüszög ellen, amely porát hullatja ugy, hogy sokszor csak a csupasz kalász szára marad meg, csávázószcrekkel védekezni nem lehet, csakis az un, melegvizes csávázással.. E

z a melegvíz csávázás azonban olyan nehézkes, hogy pontos végrehajtása csak költséges berendezéssel, mint amilyenek Németországban tényleg használatosak, lehetséges. Magyarországon még alig akad 1-2 gazda, aki ezen komplikált eljárás végrehajtására vállalkoznék. Az utóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy az ujabb higanyos, nedves csávázószcrekkel, mint pld. a nálunk ismeretes Higosan,mégis lehet e két repülő üszögfajta ellen^valamelyest védekezni, ha teljesen nem is lehet biztosítani a Higosan csávázás által a repülő üszög elmaradását. A zabnál azonban ez a repülőüszögkár a nedves Higosan pácolás által biztosan kiküszöbölhető. Hogy a^búzánál és árpánál a repülő üszög csak részben távolitható el nedves csávázás utján, annak tudományos élettani magyarázata ismeretes, itt kitérni erre azonban hely nincs. Fontos körülmény az,^ hogy ezen repülőüszögfajták elleni csávázásnál mindig a kádcsávázás eljárása használtassák és a vetőmag' áztutási ideje legalább 30 percig tartson, vagy_ ennél tovább. Ab áztatáshoz rendes erősségű csávaoldatot kell használni és pediglen 100 liter vízre 20 dkg. Hig'osant. Ezen higanyos csávának \ fontos; tulajdonsága továbbá még az, hogy rendkivül serkűTfcőlog^ hat a vetőmag csirózására és bokroso láséra, minek következtében egy tőből több kalász fejlődik, mint pld, rézgálicos csávázás után, melyről köztudomású, hogy bántja a vetőmag csfraképességét, lassitja a fiatal csiranövény fejlődését, ez pedig feltétlenül nyomot hagy a terméseredményben is. Nincs tehát igazuk azon gazdáknak, akik a régi rézgálic csávázáshoz, mint megszo-, kott eljáráshoz ragaszkodnak. A t

rág

yatüzelés eltiltása. A Tiszántúl egyes vidékein még mindég nem lehetett leküzdeni a trágyatüzelés káros szokását. A tüzeléssel a Tiszántúlon legalább 50 ezer katasztrális holdat fosztanak meg a szükséges trágyától, Az ebből származó károsodás körülbelül 3 és fél millió pengőnek felel meg. Hogy milyen esztelen a trágyatüze lés, abból is kitűnik, hogy a fenti öszszégből körülbelül 9 ezer vagon aprított tűzifa és megközelítőleg 5 ezer vagon kitűnő porosz szén •fco.lna beszerezhető. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara arra kérte a földmivelcsügyi kormányt, hogy a trágyaanyagok tüzelő szerré kiszárítását és használatát rendeletileg tiltsa el. Országos méhészeti kongresszus; és kiállitás lesz Miskolcon. A méhészeti egyesületek Országos Szövetsége augusztus 14-16 napjain Miskolcon országos kongresszust rendez, kiállítással kapcsolatban, A kongresszuson nagyfontosságú méhészeti kérdések megvitatása van programba^véve. a kiállításon pedig bemutatásra kerül a mai Felsőma-*-;. gyarorszag egész méhészeti kultúrája. A jelentkezők a kongresszusra kedvezményes utazási jegyeket kaphatnak. Budapest, Üllői ut 24 szám alatt.