Hetikiadás, 1927. július-december
1927-12-20 / 51 [1512]
De, ugy gondoljak, a józan értelem ©lőtt ifc meg kell buknia minden ilyen propagandának,mint ahogy megbukott a valóságban, valahányszor feltámadt. Végre i3, a jelenség nem u j, a szaporodás korlátozásának minden időben támadtak apostolai,amilor nagy katasztrófák érték a társadalmat és annak funkcióiban zavarok,tolódások állottak be.Ilyen körülmények közt irta álalthus a XVIII. és a XIX. század fordulóján az "Essay on the principle of popüTation 1 ' ci.mi munkáját és 1833-ban napvilágot lat az amerikai szabadgondolkozűi /: Free Thinkers:/ kedvenc olvasmánya a tudds '.bostoni orvosokn k, Charles Ihiowltonnkk; Fruits of Phllisophy cimü müge ,amelynek európai bejelentésével szerzett Innie Besant ismert nevet.És azóta egyre kisért az a hires tétel,hogy a gazdasági nehézségek azért vannak,mert az emberiség gyorsabban szaporodik,mint a földnek az eltartásra szolgáló termékei; innen van ÍZ tán', hogy a természet az emberiségnek azt a részé t, ame lyik megélhetést nem találhat,tehát a tulnépességet.kénytelen Ínséggel,háborúkkal és ragályokkal elpusztítani. Az elmúlt évszázad folyamán sokan cáfolták azt a tételt,leghatalmasabb' érveket azonban maga az élet szolgaitatott ellene. Nemcsak,hogy nem kellett Anglia 1800 körüli lakosságának megfogyatkoznia, hanem a XIX.század folyamán több,mint ötszörösére növekedve,a gazdasági jólét legmagasabb fokára emelkedett.' Nem kétséges,hogy a föld termelőképessége még sokkal nagyobb szamu embernek a megélhetését teszi lehetővé,mint amennyi .na a föld területén él.A legpesszimistább számitasok is még néhány száz év távlatába helyezik ki azt az időt,amikor - a föltevések szerint - keveseob élelmiszer lesz,mint amennyi az emberiség eltartására szükséges.Ez azonban szintén teljességgel önkényes szajjitás és pedig nemcsak azért,mert a kémia , technika és gazdasági tudományok további arányairól sejtelmük sem lehet-e elsősorban azért is,mert a földnek még óriási területei vannak,amelyek nem kerültek müvelés alá,másrészt,a már megművelt területek termelését intenzivebbé téve, azt jelentősen emelni lehet,Elég csak hazánkra utalnunk,ahol a mezőgazdaság b. lterjesebbé tétele a föld termését csaknem kétszeresre emelhetné. Tehát, a fold egész területét figyelembe véve,tulnépesedésről beszéni sem lehet, vagyis abszolút tulnépesség ninc s és belátható időn belül,de talán sohasem lehet.Ellenben előfordulhat relativ tulnépesség mikor egy államban a népesség oly nagy,hogy az adott gazdasági viszonyok között megfelelő megélhetést nem talál.Ez a viszonylagos tulnépesség azonban mindig csak a gazdasági viszonyok alakulásától,nem pedig a népesség abszolút számától függ.Igy a mai Ausztriának a régi Osztcák-nagyar-monarcha keretein belül nemcsak ,hogy nem volt fölös lakósdága<hanem az egységes vá iterületen belül fejlodésképas és nagyobb számú ember eltartásra képes volt.A monarchia széttörése után.,amikor az egységes vámterület megszűnt,piacaitól elvágták, ipartermékeit nem tudja értékesíteni, területén a tulnépesség jelei mutatkoznak,ami nem jelenti azt,hogy ha sikerülne termelését megfelelően átszervezni, a tulnépesség tovább is fennállana.Ép igy Anglia látszólagos túlnépesedése pillanatnyilag elsősorban a szénkrizissel,az orosz fogyosztópiac elvesztésével, Európa államainak és a tengerentúli brit dominiumoknak gyors ütemű industrializálásával függ össze. A genfi nópasedésügyi kongresszuson az .európai nemzetek tudósad igen határozottan szállottak szemoe az amerikai születésCorlatozókkal és tiltakoztak az ellen,hogy az emberiség utján cirklivel és egyéb műszerekkel oly száraz és exakt tudományossággal lehetne kijelölni,mint ahogyan egy newyorki utcát lehet föléciteni-Európának küzdenie kell a dekadenciának és amoralismusnak e felfogásával szemben,mert annak térhóditasa a nyugati civilizáció halálát és a fehér faj elhafiyatlását,öngyilkosságát jelentené. Abszolút, tulné ^esedés nincs , az emberiség szamara pedig különb éélt nem tudunk találni,mint az emberi halcdás és civilizaoiónk atörökitését az elkövetkező nemzedékekre,- Különös szigorral kell pedig lez árni min den ily en törekvés és propaganda előtt a magyar határomért ennék az országnak jövője, százmilliós fajok és nemzetek ütközőjében,- csupán gyermekeinek szamával,testi és kultúrai fejlettségében él!- Gazdasagunkat ugy kell átszerveznünk, hogy soha ne találtassunk tul soknak s szociálpolitikánk hivatása,- nemzetünk jövőjében látva- hogy a z élet értékes és mindenekfelett megtoec ülni való legyenl-
