Hetikiadás, 1927. július-december
1927-12-20 / 51 [1512]
Agrár állam vagyunk és valljuk be,országunkban a mezőgazdasági szervezkedés még mindég gyermekcipőit viseli. Ha Németország hatalmas és virágzó szövetkezeti intézményeinek nagy jelentőségű nemzetgazdasági tevékenységét szemléljük,avagy a kis Dánia mintagazdaságát tanulmányozzuk,ahol a tiz holdas gazdának autója van,tanyáján villanyvilágítás és az utca gyermekhada aranypénzzel játszadozik, ugy szomorúan kell megállapítani gazdasági hátramaradottságunkat .Szinte azt látjuk,hogy Németországtól /ahol holdanként 20 mázsa az átlagos "búzatermés/ ötven, Dániától /ahol 30 mázsa "búza terem holdanként/ száz éve maradtunk vissza, pedig Németország az utolsó két; -három évtized alatt fejlődött ki nagy mezőgazdasági viszonylataiban. Olaszországban a nagy Mussolini a többi között az ország agrár érdekeinek kifejlesztésével foglalkozik és nehany év alatt e téren ,is alkotó elméje már sok üdvös ujjitast eredményezett országa javára. Miért vagyunk mi oly tétlenek? Ma a többtermelés jelszavat felváltotta a minőségbeli javitas időszerű kérdése,aminek előbbrevitelén maga a földmivelésügyi kormányzat is fáradozik. És ez helyes is,mert nemcsak többet, de jobbat is kell termelnünk- Ezt kivánja elsősorban jövő érdekűnk. Nemrégiben a földmivelésügyi minisztérium az országnak éghajlati viszonyok szerinti felosztását vette tervbe,hogy az egyes vidékeknek a megfelelő nemesitett vetőmag biztosittassék a jobb termelés előmozdítására.És itt térek ra tulajdonképpeni tárgyamra: nemcsak a gabonanemuek.de az állat és gyümölcsfajok szempontjából is bizonyos területi szabályozás válik szükségessé. A külföldi piacok megszerzésére és egyáltalában a kivitel biztosítására kell ezt az osztályozást eszközölnünk. Vegyük a dolgot közelebbről. Ma egy község területén tiz-tizenötféle barackot,cseresznyét,almát termelnek, egy községben többfajta sertést,szarvasmarhát,vagy baromfit tenyésztenek.Egy udvarból kék lábu,sárga lábu szárnyas kerül ki,avagy fehér és sárga héjú tojás. Mit jelent ez ? Azt,hogy a kivitelnél a legnagyobb^jelenti egyrészt a kiviteli cikk minőségbeli változata,másrészt időt,munkát jelent az egyminoségü termeivény kiosztályozása.Éghajlati és talajviszonyok szerint kell az állat és gyümölcsfélék egyformaságát szabályozni. ^nehézséget A külföldi piac finyás. Az angolok pld.a gyümölcsfélék kivitelénél maguk jönnek el hozzánk azt becsomagolni. A svájci más csomagolást kivan a baromfinál,a tojásnál,mint pld. a német,vagy az angol.Ezzel pedig keveset törődünk és ép ugy azzal,hogy két vagy többfajta szárnyast ne csomagoljunk egy iádéba stb.Mily előnyös lenne,ha minden vidék Sajátosságának megfelelően egyforma allatot tenyésztene és egyforma minőségű és fajtájú termeivényeket produkálna.Mennyivel könnyebbé tenné a kivitel lehetőséget és a szallitás egyszerűségét.De mennyivel jobban biztosítaná a többtermelést is. Ha a jelzett osztályozása a kiviteli anyagnak meg lesz és minden termelési körzetben a gazdák alkotta szövetkezeti intézmény a fölöslegek bel- és külföldi értékesítését kezéb e ves zi, egyúttal szabályozva lehetőleg a különféle termeivények produktumat ím.ugy gazdaságilag hatalmas lépéssel haladnánk elére. A fruza-kukoriaa' rendszerről at kell térnünk végre a sokoldalú gazdálkodásra .Ma-holnap a buzaexportunk kritikussá válik,amikor " Argentína, Oroszország és más világtájakról a legolcsóbb búzával árasztjuk ma.jd el egész Európát. Avagy nem szomorú,hogy például -z idén zöld kukoricaból,tormából behozatalunk volt; komlót pedig a sörgyártáshoz még ma is mintegy kétmillió pengéért szerzünk be külföldről,amikor ezek mind az országunkban termelhetők ? Ma banánt esszünk és amerikai mogyorót és a jő magyar gyümölcs elrothad a termelőknél , vagy néhány krajcárért kell elvesztegetniük.Esetleg kiviszik Tirolba, /mint pld.az erdélyi almát/,hogy azután selyem papírosban a háromszoros árat fizessük meg .Kisteleké., pld.van egy termelő,aki tiz hold téli körtéből/melyet Angliába szállít/ holdanként négy-ötezer pengőt szed be évenkint.Miért oly fehér holló az ilyen élelmes gazda? Tavaly nyolc§zazezer pengő értékű pulykát szállítottunk Angliába karácsonyra,amelyek' későn,karácsony napjára érkeztek oda, - hiába,/amig a kinai pulyka pontosan karácsony előtti napon jelent meg'. Ilyen csodabogarakról is sokat lehetne teszélni.Londonban egy angol főúr átadta /palotáját a magyar háziipar propagandájára és a karácsonyi vásáron rengeteg megrendelés történt,azonban a rendelt dolgokat egy #él év múlva sem kapták mag és igy visszafujták a megrendelést.A külföldi arra is finyás,hogy pontos időre szállítsák a megrendelt cikket.Mi azonban itt is pontatlanok vagyunk! Ezek a.gyakorlati gazdasági kérdések azok,amelyeken'tépelöd-^ nünk kell és sürgősen orvosolni , megvalósítani,Elég sokat szavaltunk máf\ N gazdasági bajainkról és most itt a tizenkettedik óra a gyors cselekvésre.A gazd\k pedig, ne várjanak máshonnan segítséget, mint saját ere jüktől, gazdasági szervezettségüktől .Okuljunk a szomorú múlton,hegy erősödjünk a jövőben. A gazdasági világküzdelemben,különbenn elbukunk. 2.72.
