Hetikiadás, 1927. július-december

1927-10-11 / 41 [1512]

/A levegő jövője folytatás./ átalakulásának terméke. De mi lesz a levegő jövője? A levegő molekulái, mint minden gáz molekulái,örökös nyüzsgésben vannak, a magasságban mind inkább ritkulnak és szabadabban röpködhetnek. A fizikusok^kiszamitották, hogyha a felfelé mozgó molekula mésodpercenkiht 11 kilométeres sebességet ér el, akkor már legyőzheti a föld vonzását és kirepülhet a világűrbe. Mikéi könnyebb,vagyis minél kisebb fajsúly^ a gáz, annál nagyobb sebességgel mozoghatnak a molekulái. így tehát a nitrogén és az o kisórői is elválhatnak egymástól. A magasságban a levegőben olyanféle folyamat mehet végbe,mint a'folyadékoknál az úgynevezett desztillóció, a lepárlás, ami a különféle olajok technikai előállítására szolgál. A könnyebb alkotórészek elszállnak a világűrbe, a súlyosabbak itt maradnak. A legsúlyosabb a kszénon,amely majdnem 1 -szer olyan súlyos,mint a nitrogén, így tehát évmilliárdok alatt a levegő kszénontart alma szépen me^növek szik és meglehet, hogy ha még akkor meglesz a földünk, az ő lakói nem nitrogénnel,hanem argonnal,kriptonnái és kszanonnal felhígított oxigént szívnak magukba, ha ugyan az oxigén a lepárlás folyamatában nem hagyja el hűtlenül a mi sártekénket.Semmi sem állandó a világon; a^nagy^görog bölcs szerint a világon minden szünet nélkül folyásban, örök változásban van.' Még a levegő is változik; az ősállapotból a kszenonban dus levegő válik. Több, meg több lesz a levegőben a nemes gáz. Ki tu.ija, mivé lesz azg uj, nemes gázokban bővelkedő levegőben az akkori ember ? Az életkor és a házasság. Szerencsétlen a 19-en alul. Régóta vitatptt kérdés,hogy melyik életkor a legkedvezőbb a házasságkötésre. Egy amerikai és egy angol tudós komoly eszmecserét folytatott erről s rninap. hozta nyilvánosságra a megállapítását. Az amerikai Hornell Hardt Philadelphiában, az angol Wiliam Shiedl Londonban tanulmányozta a boldog és a szerencsétlen házasságok, a vál ások és megsemmisítő pörök statisztikáját. Következtetésük az, hogy a férfi nősrülésóre a 28ik életév, a nő férjhezmenetelére a 24r-ik életév a legkedvezőbb.Egyéni sajátságok természetesen megengednek ettől némi eltérést.Ez^az eltérés azonban a két kutató szerint felfelé és lefelé legfeljebb három év lehet, így tehát a férfi legokosabban teszi, ha 25 és 31 év között, a no^pedig 21 és 27 év között lép frigyre. Mint látjuk.ez a statisztikai megállapítás teljes mértékben igazolja a közfelfogást. Annak százalékos valószínűsége, hogy a házasság szerencsétlen lesz,egyenes arányban van azoknak az éveknek számával,amennyivel a vőlegény,vagy a menyasszony fiatalabb 25, illetve 21 évnél. A szerencsétlen házasság valószínűsége eléri a 90 százalékot,amikor az egyik fél fiatalabb 19 évnél. Az ilyen házasságok csak pór hónapig tartanak s ritkán érik meg a második esztendőt. (JÜBf* Mind a két tudós két-ké^Tfázasságot vett fel alapnak. Az amerikai ^ ahhoz a meglehetősen csüggesztő ereamónyhez jutott,hogy a 2OO0házasságból csak 2 20-at kötöttek meg ideális életkorban, ami mindössze 10 százalék. A házasságok túlnyomó részét idősebb korban létesítették. •Az angol kimutatás valamivel kedvezőbb adatokat tartalmaz.Itt az^ideális korban kötött házasság az egész számnak 19 százaléka,mig az idős korra 50 százalék esik. Bár a későn kötött házasságnál - mondja a két kutató - távolról sem akkora a veszedelem, mint a tulfiatalon létesített ' frigynél, mégis szabály lehe^' az, hogy a férfiak a 38-ik éven tul ne nősüljenek.