Hetikiadás, 1927. július-december

1927-10-11 / 41 [1512]

Az álmatlanság okairól. Kszckciő .«>**• Az egész napi munka után testünk,lelkünk vágyik este a nyugfcl lomra, &z% a nyugalmat legbiztosabban az álom hozza meg, ami este be is következik csakhamar a lefekvés utáh ha egyébként egészségesek vagyunk, elég kényelmes a fekvőhelyünk és minden vagy lelki "gagy testi kényelmetlenséget távol tudunk tartani magunktól. Az álom ideje alatt a testmozgások, szünet élnek,még az olyan szervünk is, melyek állandóan dolgoznak, pli. szivünk,vagy a beleink,lényegesen csökkentebb munkát végeznek ilyenkor és mintegy pihennek a másnap reájuk váró feladatokra erőt gyűjtenek. A szellemi működés sem szünetel ugyanide a magasabbrendü megnyilatkozások: Ítélet következtetés stb. helyett csak felület es, csaló ka álomképek keletkeznek az agyban. A fáradság azonban nem oka az álomnak, csak előmozdítja azt. Hiszen egészen pihent állapotban is elalszunk néha valami unalmas könyv olvasásakor, vagy üres egyhangú.beszéd hallatára. Ennek ellenkezője is áll azonban, hiszen jól tudjuk, hogy a legf áradtabj-ember is milyen felületesen alszik, ha valamely fontos tennivalója,az ébrenlétet követeli. Az egész napon szclgíl_.íba<) volt mozdonyvezető elbóbiskol a mozdonyon

/

midön'az a nyílt pályán rohan,de felébred rögtön, mihelyt az állomáshoz közeledik a v*nat, A fiatal anya, akit e észnapi munkája kimerített nyugodtan alszik - bár férje hangosan horkol-mellette.- de egyszeriben ébren van,ha a kis csecsemő csak elnyöszörgi is magát» Az álom tehát egy bizonyos határig nélkülözhető, jobbarinondva nem tudja oly mélyen hatalmába keríteni az embert, hogy valamely fontos dolog;az akaraterőnek kormányzása folytán, ébren ne maradhassunk hoszabb ideig. Példa erre legutóbb a h.res óceánrepülő, Linübergh kapitány, aki másfél napig megfeszített figyelemmel , alvás nélkül szentelte teljes erejét az óceánén való repülés nehéz munkájának. Az ilyen - átmeneti álmatlanságnak mondhatnánk talán inkább azt,hogy álomtalanságnak, természetesen ninc enek egészségi okai. M

eg?eielő körülmények között egyszerre a rendes életmódba kerül az ilyen ember és az ébrenlét és álom ideje megfelelő egyensúlyba jut. Egészen másm

1 ha az álmatlanságnak valamely külső, vagy belső oka van. Az előbbiek között leggyakoribb az izgatószerekkel val« visszaélés. Erős feketekávé, sok dob_-ányzas ,még a Üege.t-.' zettebb embert is* meg tudjgr rabolni az üditő álom jótéteményeitől. Bizonyos azonban az,hogy az ilyen álmatlanság csak addog tart, amig az illető szer káros hatása el nem múlik. Ugyanúgy, külső okok: a tul bo ós nehiz vacsora, a zajos fekvésű hálószoba, a túlságos meleg.A hideg hálószoba ige'n egészséges, a legtöbb ember sokkt.l jobban alszik hidegben mint melegben,Igen fontos még a jő szellőztetés, különösen ott, ahol többen vannak egy szobában,mert az- elhasznált levegőben szaporodnak azok az anyagok, melyek az alvó nyugalmát''mérgező hatásuknál fogva veszélyeztetik. Belső, a szervezetben rejlő okai az álmatlanságnál, legtöbbször valami fájdalom vagy izgatottság. Ez utóbbit el tudjuk kerülni megfelelő önfegyelmezéssel. Legalább is egy bizonyos határig, különösen azzal,ha este nem végzünk fárasztó, megerőltető szellemi munkát és nem olvasunk izgalmas olvasmányokat. Csökönyös álmatlanság esetén már valamely idegrendszerbeli, vagy esetleg szervi agybántalomra kell gondolnunk, emiatt orvoshoz ferdülni, ne késlekedjünk. Ha az álmatlanságok fájdalom okozza, akkor sem szabad megelégednünk a különböző kábitó, álomhozó szerek használatával,hanem arra kell törekednünk,hogy az alapbajt szüntessük meg. A mesterséges altatószerekkel különben is könnyen cseberből vederbe jutunk, mert ha megszokjuk ezeket^ az talán még nagyobb baj, mint maga az álmatlanság.