Hetikiadás, 1927. július-december

1927-10-11 / 41 [1512]

A levegő jövője. Mit mond a tudomány? A fejlődés vasereje mindenre kiterjed. Megszoktuk már a gondolatot, hogy minden élő lény, minden élő szervezet átalakul. Ujabban imár azt is tudomásul vettük, hogy a csillagok világába Mindenség^is fejlődik.Tökéletesül és megint visszafejlődik, hogy azután ismét fehér fényben ra gyoghasson.Sőt már azt is tudjuk, hogy azok az elemek, amelyeket az anyag örökké változatlan is változhatatlan építőköveinek t ártottunk, sz int .ín átalakulnak. A rádiumbél hélium lesz, a nitrogénből az óriási energiájú alfasugarak bombázása által hidrogén keletkezik és^több más elem átalakulásáról, fejlődéséről vagy visszafejlődéséről beszélnek az ujabb tudományos kutatüsok. E fejlődési folyamat alól még a valamennyiünk éltető eleme, a levegő sem vonhatja ki magát. A levegő, - igy tanitják az iskolában oxigén és nitrogén keveréke.Az állati és növényi élet fentarté eleme az oxigén. A nitrogén csak kis érő elem,' de olyan, ami nélkül az élet el sem képzelhető, mert gyors égési folyamattá válnék. Csak az utóbbi évtizedekben fedezték fel, hogy aEitrogennek állandó kisérői ib vannak. A legérdekesebb tudományos felfedezések közé tartozik az angol Sir Ramsaynak és Lord Rayleighnek az a felfedezése, hogy a levegő nitrogénjében mindig van egy kismennyiségü argon.Erre ugyanis hihetetlenül pontos mérései kkel jutottak, A levegő nitrogénjének fajsúlya ugyanis valamicskével nagyobb,mint a kémiai uton,vegyületeiből előállitott nitrogéné.És kimutatták,hogy ez az eltérés abból szármázik,hogy a levegő nitrogénjében minimális^mennyiségű uj elem is van, amelyet argonnak neveztek el. Nem sokkal később felezték fel,hogy az 1868-iki napfogyatkozás alkalmával a nap légkörében felismert, héliumnak nevezett uj elem, szintén kiséruje a nit „^génnek. Ma már ezeken kivül még a kriptont, a neont és a kszenont ismerjük, mint a levegő nitrogénjének hűséges kisérő'it. , Ez az öt gáz: a hélium, az aigon, a neon, a kriptonps a kszéncn a gázok világában igen kiváló elemek: a világegyetem arisztokratáig úgynevezett nemes gázok, amelyek más anyaggal soha sem vegyülnek. Ősidők óta járják teljesen változatlanul az életük útját, soha sem egyesülnek más elemmel,sem a világegyetem nagy hidege, sem az ős káosz forró kohója nem változtatta meg még halmazállapotukat sem. Érdekes törvényszerűséget állapított meg ujabban két francia tudós Moureau és Lepape a nitrogén kisérőire. Akárhonnan vették is a nitrogént: a föld területén, a mélységben vagy a magasságban levő levegőből, forrásokból, vagy a bányalégből,az argon,neon,kripton,és kszénon mindig majdnem egészen pzmtosan ugyanolyan változatlan-mennyiségben volt meg a nitrogénban. Az •-.•'gon körülbelül századrésze, a neon az ötvenedrésze, a kripton milliomoarésze, a kszénon tizmilliomodrésze a levegőnek. A hélium mennyisége a nitrogénben változó.A térfogati viszonyok e meglepő állandóságát a nevezett tudósok ugy magyarázzák, hogy már akkor,midőn még a földünk kaotikus ködfolt alkotórésze volt, az esállapotban is ilyen keveréke volt a nitrogén a nemes gázoknak. Az ősnitrogén áz ő kísérőivel kiállotta a világok keletkezésének katasztrófáiét,mert maga a nitrogén^ is igen nehezen társul más elemekkel, az 'ő hűséges társai pedig éppenséggel magános életet élnek. A hélium mennyisége pedig azért változó,mert a rádióaktiv anyagok • évmilliárdok alatt héliumot termelnek, amely különböző helyeken különböző mennyiségű. De az is meglehet,hogy az ősidőben voltak olyan rádióaktiv anyagok,amelyek nem héliumot,hanem neont vagy

r argont,vagy kriptont,vagy kszenont termelek. Ezek az ismeretlen rádióaktiv anyagok teljesen kipusztulhattak és csakis az emiitett nemes gáz termékeik maradtak fenn. A levegő tehát vagy a nemes gázokkal az -<ősidőkben már összetársult, vagy pedig az ősállapotban volt ismeretlen rídiéaktiv anyagok /folyt.köv,/