Hetikiadás, 1927. július-december

1927-10-04 / 40 [1512]

Nem mind arany, ami fénylik, i _______________ Helyesen irnak-e magyarul a magyar irók? ' i •Balassa József dr.egyetemi magántanár nyilatkozata. * A háború után kicsavarták a fegyvert kezünkből. * Úgyszólván csak a kultúra fegyvere az egyet lea, amely a további küzdelemre rendelkezésünkre áll. Ep ezért rendkívül fontos minden egyes kulturális megnyilatkozás,amely részünkről a külfölden elhangzik.Talán sohasem kellett •» " jobbam meggondolnunk,hogy elég nivós-e az az irodalmi, vagy szinpadi termék,kép,vagy szobor,amivel a határon tul szerepelni akarunk.Megtörténhetik ugyanis,hogy ahelyett,hogy eredményes.propaganda volna ez számunkra,még iakább ront a magyar ügyön. Ez az eredmény annál is inkább kétséges,mert külföldre kijutott irodalmi termékeink szerzője még a y;r,r ii ác he-tj^ ^T^^iM^^^^énye±ve 1 sincs teljesen tisztában. Erről a sajnálatos tényről dr. Balassa József, a Magyar Nyelvőr szerkesztője,nyelvünk egyik legalaposabb ismerője a következőképen nyilatkozott munkatársunknak: - Ivem időszerű arról beszélni, - állapitotta meg hogy Komolyan és hűséggel mélyednek-e el iróink a magyar lélek és a magyar élet megrajzolásába, amikor még az is ...kizonytalán legtöbbször, J hogy az illető szerző helyes magyarsággal irja-e meg müvét. Sok magyar iró,akire hivatásánál fogva az a feladat hárulna,hogy magyarul irni tanitsa az olvasóközönséget,néha nincs tisztában a magyar nyelv legelemibb JSZabályaival sem. A s^k magyartalanságot elsősorban az ujságir.s, illetve az ujságirók terjesztik.Kemény Zsigmond, »áró örököseinek nagy bűne az,hogy fülületes nyegleséggel stilizálják meg mondanivalóikat.Talán nem is olyan nevetséges,ha azt mondem,hcgy ebben a stílusbeli lezüllésben nagy része van a modern technika egyik vívmányának: az Írógépnek. Az újság iró, akinek kezei alól percnyi pontossággal várja a rotációs az anyagot,gépbe diktálja cikkét,hogy mielőbb készen legyen vele.A géphibákat azután vagy nem ér rá át javítani, vagy lusta átnézni a kéz iratot .Utólag még az a kibúvó is marad a számára,ha valaki netán a magyartalanságokért kérdőre vonná,hogy a gépirónőre fogja a hibákat. r A legtöbb hibát azzal követik el,hogy a névmás és a névelő használatát összetevőt ik. Például helytelenül irják az ujságirók, hogy: « A miniszterelnök nyilatkozata a Paléolngue-jegyzékről és annak következményeiről." E helyett helyesen azt kellene irniok: " A miniszterelnök nyilatkozata a Palé^logue-jegyzékről és következményeiről," Sok baj van még a névelővel is,amelyet hol elhagynak,hol pedig megismételnek.Kirivó példaként hozhatom fel Rcmain Rclland egyik magyarra forditrtt darabját,amelyről elképzelem,hogy miképpen van lefordítva, amikor már a címében is hiba van.A plakátokon ugyanis azt láttam: • A szerelem és halál játéka." A halál szó elől a fordító a névelőt már kifelejtette.Gyakoriak a szórendi hibák is.Százával hozhatnánk fel hasonló hlibákat,amelyeket gondosan iró,helyes nyelvérzékü magyarnak nem szabad elkövetnie. -Majdnem ugyanez áll az irékra is- folytatja Balassa dr.- csakhogy_ott engem,mint nyelvészt háttérbe szőrit az a cél,hogy az irónak elsősorban is eredet i, sz ines ,nagyszerű móndanir'való inak kell lennie.Emellett megbocsájtható,ha kisebb-nagyobb nvelvi botlásokat elkövet ./Termeszetesen ugy volna jó,hagy a nyelvtudással párosulna, az illető zsenialitása. Alt