Hetikiadás, 1927. január-június

1927-01-04 / 1 [1511]

Közgazdasági helyzetünk általános javulásával ellen­tétben mezőgazdaságunknak az előző években mutatkozott örvendetes fej­lődése az 1926 év folyamán nem folytatódott. Sőt bizonyos tekintetben visszaesés fenyegeti a magyar mezőgazdasági termelést kereskedelempoli­tikai helyzetünk következtében. A mezőgazdasági termények ára túlnyomó­részt ez évben is hanyatlást mutat. Az állatösszeirás eredménye nem ki­elégítő, pedig az emelkedő állattartás a f.öld^termő erejének fokozása céljából legfőbb feltétele a mezőgazdaság virágzásának. A vetésterület a háború előtti átlaghoz képest a gabonanemüeknél,a rozsot kivéve,csök­kent és zabban az 1925 évvel szemben is. A kapásnövények területe az előző évivel szemben szintén csökkenést mutat. A tengeritermelés ugyan a habom előtt óta szépen fejlődött és a bevetett terület tavaly már mintegy 20 százalékkal haladta meg a békebeli átlagot, sajnos azonban . az idén a fellendülésnek ujabb visszaesés adott helyet. A belterjes müvelés felé való törekvést mutatja ugyan a folyton fokozódó műtrágya fogyasztás, mely 1926—ban 11,500 vagonra emelkedett, az előző évi 8500 vagonnal szemben, igy már csak 25C0 vagon­nal maradt el a Csonkaország háború előtti fogyasztása mellett. Te ez a műtrágya fogyasztás még mindig messze van a nyugati államokétól, ^ . A holdr.nkénti átlagtermések - az Országos Mezőgazda­sági Kamara jelentéséből vett adatok szerint -. valamivel a mult^éviek alatt maradtak és a tengeri kivételével a békebeli átlagot sem érik el. így például a buza katasztrális holdankénti hozama 7.32 métermázsa, a tavalyi 7.8 métermázsával szemben és az 1911/15 évek 7.6 métermázsás termésével szemben, A gabonafélék összmennyiségét tekintve^búzából, rozs­ból, árpából^és zabból 6 százalékkal volt kevesebb a termés 1926-ban, mint az előző évben. A veszteséget részben az okozta, hogy a gabonaérés és az azt követő évszak időjárása kedvezőtlen volt. Sz tehát nem a mező­gazdaság fejlettségével összefüggő momentum. A kapásnövényeknek fentem­iitett terület-vesztesége azonban már olyan jelenség, amely gondokodásra kell, hogy késztessen. A visszafejlődés oka legnagyobbrészt az értékesítési viszonyokban és az ennek folytán bekövetkezett árlanyhulásban keresendő. A terményárak ez idei átlaga mélyen alatta van a mult évi átlagnak. Az állat árak pedig, bár már tavaly is békenivó alá csökkentek^,most ujabb 10-20, sőt még több százalékos esést is szenvedtek. Találkozunk azonban a fejlődésre kedvezőnek látszó mozzanatokkal is. A gazdák egy része az árak esése ellen a termel.'s job­bá tételével, minőségi és mennyiségi emelésével védekezik. Az állattar­tás nehézségei következtében csökkenő trágyatermelést a műtrágya fokozá­sával igyekszik pótolni, az igás állatokbán mutatkozó hiányt a traktorok nagyobbmorvü alkalmazásával és az ezzel elérhető jobb talajmüveléssel helyettesíti, a rossz termésértékesités ellen pedig a nagyobb hozamot adó vetőmagvakkal próbál védekezni. A gép-beszerzéseket kétségkívül nem kis mértékben előmozdította a mindinkább hozzáférhetővé vált hitel is. A gépek terjedésével, sajnos, párhuzamosan emelkedett a gépek üzemanya­gainak az ára is. A szén-beszerzés terén is nehézségekkel kell megküzdeni a gazdaközönségnek, A nemzetközi baromfikiállitás díjnyertesei. A Budapesten november végén rendezett nemzetközi ba­romfi kiállításon a főbb dijukat a következők nyerték: összteljesítmé­nyért a tyúkok osztályán állami aranyérmet a Balaton Haszen és Bajbaromfi telepe, ^Máriate? en; a lud- ós kacsa osztályban Bogyay Elemér Sárospatak;-, a pulykák osztályában Szemző Jánosné Budapest, a körösi galambok osztá­lyába Jakabházy-Eötvös Sándor, a házinyulak osztályában Siliga István, Kispest. Az Országos Baromfitenyésztési Tanács ezüst serlegét Bogyói Ele­mér nyerte el. Frigyes királyi herceg serlegét a Balaton Hcszón és Fajba* romfi telep nyerte. £

Next

/
Thumbnails
Contents