Hetikiadás, 1927. január-június

1927-01-04 / 1 [1511]

Apák iskolája. <"Hát ez vájjon, micsoda?" kérdezhetik sokan, akiknek • van ugyan némi fogalmuk arról, hogy az ujabb idők a széles rétegek^isme- . rétéinek bővitésére sokféle uj iskolát teremtettek, de mégsem tudják elképzelni, vájjon mit taníthatnak ebben az újfajta iskolában? Bizonyára igen kevés ember akad:, aki önmagától rájönne, hogy a jövő nemzedék boldogulása sok tekintetben attól függ, vájjon megvalósul-e mindaz, amit a külföld az napák iskoláján feladatául ismer. Jól tudjuk, hogy az egész nemzet boldogulását szolgálja az, aki a gyermekek egészségének szenteli erejét. Nemcsak a gyógyitó orvosra gondolunk, hanem azokra is, akik minden terén a közéletnek arra iparkodnak, hogy gyermekeink életét jobbá, szebbé tegyük, Őket védjük a testi és lelki ártalmak ellen egyaránt és belőlük egy értékesebb generációt neveljünk a mainál.. Ezt a munkát már hazánkban is széles keretek között dolgozó közintézmények végzik, de munkajuk már^ott kell, hogy kezdődjék, amidőn a gyermek még meg sem született, A munkának ez a része az myavádelem. Alig van már olyan nagyobb helye az országnak, ahol az anya11 csecsemővédelmi szervek áldásos munkáját igénybe ne vehetnék az arra rászorulók. És mégis azt látjuk, hogy a szegényebb nép asszonyai sem keresik ennek az intézménynek a segítségét olymértékben, ahogy azt saját érdekű k is követelné. Ha pedig ennek az okát 'keressük, igen^gyakran megtaláljuk azt az apa személyében! Sok férfi nem tudja még belátni, mekkora jelentősébe van annak, ha születendő gyermekének anyja orvosi tanácsot igyekszik igénybe venni, ha keresi a gondozóintézet támogtását és igensok esetben^azért kénytelen az asszony távolmaradni, mert a férje szemében az egész q dl járás "fölösleges, vagy haszontalan komédia." Munkásosztályunk és .általában a^szegényebb néposztály férfiai - sajnos - ezekkel a kérdésekkel nem igen tőrödnek. Pedig^mennyi gondtól menekülhet meg a családfő, akit a gyermek jólétéért és egészségéért. Esten és ember előtt elsősorban turhel a felelősség, ha igény/be véteti feleségével az anya- és csecsemővédelem szervezeteinek támogatását! Ha nem teszi ezt, bizonyára sokkal inkább a^tudatlanság okozza, mint az ellenszenv. Ezen a hiányon akar segiteni az "apák iskolája íülföldön szép sikerrel járt ez a kezdeményezés, itt az ida^e, hogy nálunk is foglalkozzanak vele az arrahivatottak! Az apa, a családfő joga, de kötelessége is, ^hogy mindent elkövessen családjának jólétéért. Őrködnie kell tehát az egészség felett is, kezdeményeznie kell minden olyan lépést, mely innak megóvására szolgál! : Erre azonban meg kell őt tanítani! Keressük a jaódot arra, hogy az orvosok, a nép minden rétegével folyton érintkező hivatalos őrei a nemzet egészségügyének, okf. tha&sak ilyen irányban az oktatásra reászorulókat, de adjuk meg a módját annak is, hogy aki tanulni, okulni ikar, azt meg is tehesse! Az uj esztendő hajnalán ez a kötelesség is ott Legyen a magyar férfiak szeme előtt, mert ha igaz az a mondás, hogy a "magyar^anyák tehetik naggyá Magyarországot" — még igazabb az, hogy a magyar apák segítségével"! A géppel való földmüve lés Magyarországon.A mezőgazdaság fejlettségét azzal szokták mérni, hogy nilyen fokban van elterjedve valahol a géppel való müvelése. A gazdasági többtertaelessel szorosan összefügg a szántógépek és traktorok száma. Nálunk a ^legújabb statisztikai adatok szerint 6370 katasztrális holdra esik sgy-ogy szántógép. Németország e tekintetben sokkal előbbre van, mivel ott aár minden 347 0 hold területre jút szántógép.. A géppel való' müvelés terjelese azonban nálunk is észlelhető. Bizonyitja ezt az a külforgalmi adat, . aely szerint ennek az évnek első kilenc hónapjában 3,1 millió aranykorona írtékü traktort importáltunk. Ezenkivül három belföldi gyár is megkezdte a :raktorok gyártását. ^