Hetikiadás, 1927. január-június

1927-04-05 / 14 [1511]

ORSZÁGOS LEVÉLTÁR CSAK A HÚSVÉTI SZAMBÁN KÖZÖLHETŐ • Kszekció / 0 i oldal. /EBühwirth Hátfáe nyilatkozatának folytatása./ Az uj javaslat a biztosításra kotlezettek közé felveszi még az ügyvédi, közjegyzői, szerkesztőségi és kiad°hivatali tisztviselőket és alkalmazottakat, továbbá az otthon dclgozO munkásokat és a házmestereket is. A biztosításra kötelezettek mellett vannak önkéntes tagok is, akik ugyanazokat az előnyöket élvezik, mint a rendes tagok. Természetes, hogy ennek a nagy szervezetnek fenntartása és a sok százezer tagnak betegségi ellátása snk penzfee is kerül. A kiadások előteremtése olyan m*don történik, hogy a biztosításra kötelezettek tényleges bérének 7 ^-'í kötelesek befizetni a pénztárakba, AZ összeg felét az alkalmazottak béréből levonhatják a munkaadók A cselédeknél a tényleges bérnek 3 c

/o-± a járulék. E téren azeL**ött az volt a helyzát, hogy egy cseléd utáni bér 1 $ volt, ha azonban valaki két cpelédrt tartott.ugy mindkettő után a bér 6 ^-át kellett fizetnie. - i- (mnnkásbl ztosi t Ö tagjainak nemcsak .orvosi segítséget, hanem gy°gyászati segitséget és korházi ápolást is ad, sőt a betegállapot negyedik napjától kezdve már a bérnek legalább 60 százaléka jár táppénzként. Az edd-ggi gyakorlat a szülés esetére járd segélyeket mélyitette ki és itt rá kell mutatni arra, hogy amint 1914ben a járulék jövedelemnek 1.7 fj-a ment szülészeti segélyezésre,, addig 1925-ben a járulék 10 yÓ-át költötték erre a célra, ami nemzeti szempontból nagy jelentőségű. - A javaslat a betegségi biztosítás mellett a baleset biztosítást is felölei. A baleset-biztosítás eddigi elvein nem változtat a javaslat, amennyiben a baleset-bíztositás egész terhét a munkaadókra hárítja. A munkaadók e téren több befolyást kívántak maguknak és azt ki. v_ánt ák, hogy miután ők teljes száz százalékban viselik a balesetbiztosítás terhét, a kártalanítás megállapításánál is a paritásnál nagyobb befolyással bírjanak. Az az érv azonban, hogy a munkásság

f

vérévei szerzi meg a jogot arra, hogy legalább fe-^ lerészben beleszóljon a kártalanítás segélyébe, elhallgattatta a munkaadók kívánságát. - A javaslatnak figyelemre méltó r endeteizé se, hogy a munkásbiztosito köteles érvényt szerezni a munkaadóknál a balesetíóg elhárito intézkedéseknek. Hn @

zt elmulasztják a munkaadók, a pénztár jogosult súlyos pótlékokkal szorítani őket a baleset elhárítására szükséges intézkedés megtéfelére. B téren eddig a pénztárnak csak indítvány0zási joga volt s a végrehajtással az laarfelügyele-* tet és a közigazgatást kellett megbízni. - A javaslat harmadik része az önkormányzati kérdésről szol. A javaslat az igazgatási szervezetnél uj. dolgokat hoz. Az eddig érvényben levő törvény paritásos önkormányzatot ismert el. Igaz, hogy a munkaadókat és a munkásoltat egyenlő számban választották be az önkormányzati szervezetbe, azonban a munkások szervezettsége és a munkaadók nemtörődömsége folytán a munkásbiztosito pénztár a szociáldemokrata párt hatalmába került. A szocialisták valóságos pártiskolát csináltak belőle és a kemmünben a népbiztosok és szovjet- . tanácsi vezetők egész sora nőtt ki innen. - Az egyoldalú uralom folytán a munkásbiztosito pénztárakban az egészségügyi intézkedések háttérbe szorultak. A kommün bukása után az önkormányzatot felfüggesztették és azóta az egész sze rveze tollam kezében' van. A mult tanulságai alapján kiküszöbölték a szervezetből azt a lehetőséget, hogy oolitikai célokra használhassák fel. - Az uj szervezet élén alkormányzó által kinevezett elnök fog állani és mellette a munkaadókból és munkásokból egyenlő számban megválasztott igazgat°ság. Az elnöknek vétójogn lesz' minden határozattal szemben. A. tisztviselői kart az állami státusba veszik be és az önkormányzat kezében a költségvetés joga és az ügyviteli szabályzat marad. ,^1