Hetikiadás, 1927. január-június
1927-04-05 / 14 [1511]
CSAF A HTTSVf.TJ SZAMBÁN PTC7ÖLHP5TÖ. , _^ ' ... ... . - »~ - — —«_SJ ^GOS LEVÉLTÁR Het iki adás. K szekció / >W oldal. Néhány szó a bélyeg; gyű jtés j e lentőségéről . ^Z. A gyü'Jté8 egyik elt Q rjedtebb s talán legszebb ága a bélyeggyüjtés, ami nem uj keletű és nem a ^ai Ideges, excentrikus kor szüleménye. M£_ a -mult század hatvanas éveiben megjelentek az első bélyegalbumok, melyek egészen primitív felfogásban dolgozták fel az akkor még meglehetősen kisszámú bélyeganyagot. A bélyeggyüjtés néhány év alatt annyira elterjedt, különösen Angliában és Északamerika keleti részeiben, hogy az előkelő szalo-. nőkből minden másféle gyűjtési szenvedélyt kiezoritott. ^a már nem divat a bélyeggyüjtés, hanem mondhatnánk életszükséglet, éppen ugy, mint ahogy életszükséglet a munkától és gondoktól elernyedt idegzetű embernek a séta, a színház, vagy az olvasás, mert a léleknek is meg kell adni a magáét. Már az első bélyeggyűjtőknek is feltűnt az a játszi könnyedség,, amellyel otthonosakká váltak a világföldrajzban, mely nélkül -intelligens embert manapság elképzelni sem lehet. El sem képzelhető, hegy a földrajzi ismeretekre milyen széleskörű perspektíva nyilik a bélyeggyüjtésben. A világ 1 egeidugotta"bb helyén is, melyekről csak a felfedezők útleírásából hallottunk, adnak már ki bélyegeket és egészen biztos, hogy ezeket a bélyegeket - legyen k azok bármilyen jelentéktelenek - valahol, valaki gyűjti. Mennél exotikusabb a hely, annál tarkább és feltűnőbb a bélyege, - s mennél feltűnőbb, színpompásabb a bélyeg, - annál nagyobb keresletnek és szimpátiának örvend a fiatalság körében. Ebben van a bélyeggyüjtés egyik óriási érdeme. Az iskolás gyerekeket szinte rákényszeríti a földrajzi ismeretek megtanulására, mert hisz ily ismeretek nélkül hogyan is.igazodnának el a külömböző orsz'gok, államok, gyarmatok óriási egyvelegében . Van azonban a bélyeggyüjtésnek egy másik, igen nagy nevelő jelentősége, a szinérzék fejlesztése. Csak egy vérbeli festőművész a megmondhatója, hogy egy-egy színnek hányféle változata, árnyalata lehetséges és ez-kiváltozatok, árnyalatok egytől- egyig előfordulnak a bélyegeken. Felbecsülhetetlen ennek a szlnérzéknevelésnek értéke az ifjúságra, mert szinte észrevétlenül szokik a szenek helyes megktilömböztetésére. A filatélia fej'1-szti a művészi, érzéket is.. Minden ország iparkodik nemzeti, művészi, vagy kulturális fejlettségéről tanúbizonyságot tenni. Ha végig tekintünk egy gazdag anyaggal rendelkező gyűjteményen, meglepődünk a művészi rajzokon és képeken, amelyek a bélyegek mintáját képezik. A nyomdatechnikának minden eszközét felhasználják a művészi kivitelnél s nyomtatásnak val ságos remekei pl. az angol és francia gyarmatok, vagy, hogy közelebb maradjak, még a szomszédos Ausztria bélyegei is, bár az utóbbiak a rajz és kivitel tekintetében az előbbiektől messze elmaradnak . El sem hinné az ember, hogy bélyeggyüjtés utján mennyi történelmi ismeretre tehet szert. A figyelmes szemlélőnek azonnal szembe kell tűnnie, hegy pl. az ezer éves Magyarországnak miért kellett még a kiegyezésen tul is, egészen 1871-ig Ausztria bélyegeit használnia, A hadisegély bélyegektől keddődően egészen a mai napi g hűen követhetők az események. Megállapítható a J~ IV. Zároly király trónra-lépése és megkoronázása, a forradalom kitörése és a köztársaság kikiáltása, ennek szégyenletes bukása után a bolsevisták rémuralma, majd ennek erőszakos letörése után a nemzeti hadsereg dicsőséges bevonulása a fővárosIá. ^egállapithat0 ennek a szerencsétlen országnak égbekiáltóan gyalázatos feldarabolása és megszállása. Az összes megszálló hatalmak elsősorban azzal igyekeztek a birtokbavételt az egész Világ előtt nyilvánval ü vá tenni, hogy-a megszállott t e rületeken talált bélyegkészletei felülnyomták saját államiságuk jelével.
