Hetikiadás, 1926. január-június

1926-01-26 / 4 [1508]

Beszámoló a Dick-féle vörhenyolt ásókkal szerzett tapasztalatokról. / k Budapesti Kir,Orvosegyesület ülése./ A Fuiapestí Királyi Orvosé gye sülét január 17.-ér. és 23.-én tartott tudományos üléseiben számoltak be Prof.Bókay János és Johan Béla a Dick-féle eljárás során szerzett tapasztalataikról. J_ohan»_Béla első előadásában a vörheny kortanáról beszél a Dick-féle munkák szempontjából. Hangsúlyozza, hogy a munkát, melyet az egészségügyi reforniroda támogatásával a Dick-eljárással folytatott, kísérletnek tekinti. Miután a Oarenía-féle kísérletek más helyen nem nyertek megerősítést, egyelőre nincs pozitív támpontunk arra, hegy a vörhenyt filtrálható vírus okozza. Saját megfigyelései alapján sem látja kizártnak azt, hegy a vörhenynek tényleg streptooocus haemolyticus a primaer kórokozója es azokat a tüneteket, melyeket eddig a vírusnak tulajdonítottak, e s t re ptoco'híis-toxin okozná. Vörhenyes betegek torkában gyakran tiszta tenyészetben, de majdnem mindig kimutatható ez a baktérium. Emiiti Jochmann nézetét a kórokozókról. Magyarázza a toxin hatásként felfogható oxanthemák előidézésben a nyirokutak szerepét, utal az orbáno analógiájára. A Dick-házaspár vizsgálatai határozottan nagy mértékbea indokolják, hogy a vörheny,megelőzést . e stroptococusokra alapítsuk, bárha a fogékonyság eldöntését meg nem tekintik, mindenütt biztosnak. Ismerteti a továbbiaktan a Dick-£éle ^róbákhez szükséges toxin készítési módját. B toxinnal eddig Magyarországon mintegy 17,»OOC gyermeket vizsgáltak, ebből 450C gyermeket Budapesten. Bókaj J_áncs e_gyetemi_t^ná,r előadásában nagy történelmi visszapillantást vet" a vörheny-járványokra, összehasonlítja azokat a ""

f ' - diphtheriajáryányokkal, majd részlegesen taglalja a fertőzésre vsáé hajlamosságot és a védekezés legújabb m-ídjait, a Dick-kisérletek történetét. Ezután beszámol a Budapesten^végzett vizsgálatok: közel 5CC0 bőrpróba /Dick-test/ és ötszáznál több védőoltás eredményeiről. Tapasztalatait a következőkben foglalja össze: 1./ A berpróbáról szerzett tapasztalatok javarészt me'gegyeznek a külföldi vizsgálókéval, a bőrpróba eredménye és a vörheny iránti fogékonyság között összefüggés áll fenn*, 2./ A toxinnal való aktis? immunízálás, methodikus toxin-befecskandezésse1 az esetek zömében a szervezetet a Díckpróbára negatívvá teszik. Az eljárás megfelelő toxinnal megfelelő ,adagclás mellett veszélytelen. További gondos adatgyűjtés szükséges a részletkérdések tanulmányozására-, 3,/ Az antitoxicus kezelés gyógyító hatása bizonyítottnak vehető, gyakorlati alkalmazása továbbtanulmányozást igényel; 4,/ A Dick-féle eljárás a vörheny elleni küzdelemben rendkivül fontosnak mutatkozott; 5./ Vizsgálatainak eredménye alánján javasolja az egészségügyi reformirodának, melynek felszólítására az eddigi munkát vezette, hogy a Dick-cltások körül követendő eljárásnak az orvosi gyakorlatba való bevezetéséről a népjóléti miniszterhez előterjesztést tegyen, J_chonn_Béla előadásának második részébon beszámol a vidéki vizsgálatok erodmenyeiröl. Kiderül, hogy a Diók-próba szerint 'vörhenyre fogékony gyermekek legnagyobb százaléka 2-4 éves. Körülbelül 1C.00C vidéki gyermekről nyert statisztikája feltűnően hasonlít az amerikai statisztikához, ami azt bizonyítja, hngy e próbák eredménye a szervezetbon rejlő törvényszerűségen alapul. Számos esetben azt tapasztalta, hogy mig a gyermekek nagy részét sikerült ismunizálni, addig egy részük három oltás után is mutatta a hajlamossági reakciót, További vizsgálatai során azt látta, hegy az eleinte gyengén reagálj gyermekeknek legalább :.?égy oltást kell adnunk, amíg azok is immúnissá válnak* na most azt a kérdést vetjük fel, hogy vajon abban a korban történik-e a legtöbb vörhenymegbetegedés, amely korban a legtöbb gyermek mutat hajlamcsságet a vörhenyre, ugy a következő megállapításra jutunk. A statisztikai adatok összeha«oniitása során kitűnik, hegv két tényezötöl függ az, hogy egy gyérnek megkapja-e a Vörhenyt: egyrészt a vörhenyre való hajiamooságtól, másreszt attól, hogy ki vao-e téve a fertőzésnél":.. Bár a kísérletek szerint a 2-4 éves gyermekek között sokkal több a vörhenyre hajlamos, mént az idősebbek között, mégis itt. a megbetegedések száma kisabb. Ennek oka pedig az, hegy az iskolás korban levj gyermekek jobban ki vannak téve a fertőzésnek. /Folytatása következik./