Hetikiadás, 1926. január-június

1926-05-04 / 18 [1508]

Százmillió lakott égitest. ^ Moulton amerikai csillagász legutóbbi felöl vasasában jaok érdekes dol got mondott el a. világegyetemben keringő égitesteken lehetséges élet sokat, vitatott kérdéséről. Moulton tanár , akit Amerika legjelesebb csillagaszana tartanak, határozottan azon az állásponton van, hogy a földön kivül mas^ bolgtfn is van élet és mas égitesteket is emberek, vagy emberekhez h3sonlo lények népesítenek be. Igaz, hogy enne^feltevésnek az" ellenkezőjét éppen olyan bajosan lehet be oizonyitani, mint'ezt az allitást. "• Moulton tanár mégis megkísérli állításának tralőszinüsitéset azzal hogy rámutat a legujabo kutatások eredményeire, melyek szerint a mindenség a maga egészében végeredményben mindenben a keletkezés és pusztulás törvényeihez alkalmazkodik. Bebizonyították mar azt, hogy csillagok Keletkezne változnak, és kialszanak, felbomlanak, vagy kozmikus katasztrófák, vagy m^s c.tok következtében - ezek a fogalmak a tudásnak szilárd- alakjául szolgálnak A föld és naprendszer elpusztulási módjáról ugyan különbözők lehetnek a vc lemények, de nincsen kétségünk abban^az irányban, hogy bizonyos ido elteltév; ez csakugyan bekövetkezik. Ez az időpont azonban emberi számitasi rendszerű: szerint elképzelhetetlenül távol esik. napjainktól.Van azonban olyan szami% tási rendszer is amelynek az egysége az évmilliárd. A mi naprendszerünk központja valamennyi állócsillag rs. között a legidősebb égitest.Sorsa tehát sokkal hamarább beteljesedik, mint a Betegeure óriás napé, mely velünk szemben az Crion csillagképben tündöklik. A föld viszont aránylag a fiatalb égitestek közé tartozik. A csillagászat tan már régen bebi zonyitottay., hogy számtalan más nap körül, éppúgy mint a mi napunk körül is sok láthatatlan sötét égitest kering. Eeltételhzhető, hogy tét égitesteken élet folyik. Ez az ééLet különbözhet sokban a miénktől és az is lehetséges hogy az emberi képességeket messze felülmúló tökéletességű, lények népesitik be a világűr különböza égitesteit. Az emberi képzelő tehetség nem is képes felfogni ami szervezetünktől eltérő vegytani éa fizikai anyagból, álló testek életét es epen okozta azt, hogy a tudós kutatók ezideig mindig/tagadták más bolygókon el Képzelhető élet lehetőségét. Ma már raonban tudjuk, hogy a sok milliárdnyi nap

#

közül több, mint a fele a mi napunkhoz hasonló vegytani sszetételü es fizikai alkotása is a mienkhez

1 hasonló. é

ze

k körül a napok körül számtalan s vénebb és fiatalabb égitest kering, melyek részben idősebbek, részben fiatala a földnél. A földnél idősebb égitesteken az életlehetőség ismeretlen és elképzelhetetlen mértékben kifejlődött lehet. A fiatalabb égitesteken pedig a élet a földi élet fejletlenebb szakára emlékeztethet.Viszont sok milli

u égitesten semmiféle élet sem fejlődhetett és valószínűleg soha sem fog kifejlődni. A mi naprendszerünkben igy mindössze csak két égitest mutatkozik alkalmasnak az élet kifejlődésére. Az amerikai csillagász azzal fejezte be előadását, hogy véleményE szerint a látott égitestek szama legalább is számiilióra becsülhető. ~~ Nem történik uij szőllőtelepités. A szőllő nyitási, metszési, karózási 60 az o

ls

ő kapálási munkalatokat a legtöbb helyen befejezték, A tél korai beállta miatt sok szollo takaratlanul maradt s ezek rügyei, különösen az elsó fekvésekben, cl. fagytak. Egyebütt a szőllők általában csekély kivétellel, elég j°l teleltok A fakadas a hüvOs tavaszi időjárás miatt csak most van folyamatban.Egyos helyeken a oserebogás pajorja és a knnderbogár fellépte észlelhető, máshol pedig az egerek kártételéről panaszkodnak. Uj szöllőtelepité> alig történt . A oor ara minősé

0 és. fajta szerint maligand fokonkénti ,60c K, literenként pedig 25oo-1200O korona között mozog.A borkereslet láffgha. BorKinulat egyes helyeken élénk, máshol pedig tartózkodó.. A szóllósgazdak a legnagyobb kétségbeeséssel néznek a jövő elé, hitelük nincs,bóraikat pedig eladni nem tudják. ' í