Hetikiadás, 1926. január-június

1926-05-04 / 18 [1508]

R eV. e zeté s es&k. Az 1803-ik esztendő a ír cl usában Udinéhoz köbei Friaulban agyagot magival hordó eső esett, mely azon vidéket mintegy 12 erényi területre elbor ito t na. Fortie ur , aki ezt az eseményt közéé kirré tette azt gyanitá, hogy valamely orkán vagy szélvész a vizárad ásóktól összehalmozott anyagot a levegőbe felkapta és,azt a szél magáv :1 elvitte. Midőn a levegő csendesebb lett, az agy^aáeszecskék öszs zeállottak és a földre az esővel lehullottak. Bz annál is hihetőbb, mivel a levegő érdeket, földekot és más efféléket igen soká magában feloldva tarthat és bizonyos körülmények közt magából ismét kibocsájtja. Ugyanazon esztendőben áprilisban nem messze Leontol, Spanyolországban egy nagy szélvész után mintegy 12 mérőre való magos hulltak'le a levegőből. A lakosok ezen bab és más terményekhez hacch ló magokat megfőzték és jónak találták. Azt is me gállapi te tták, hegy azon magokat a tengeren tul lévő tar^cmányokból hozta az orkán, mivel a természetvizsgálók azokat elültetvén amerikai palánták?; ny ertek belőlük. AZ l>01-ik esztendőbon májusban Rastadtnál kénkő C3ett, ugy, hogy a. c öbijölkben: ö s szegyült víz szinfcán sek olvasztott kénkő látszott, melyet meg is lehetett gyújtani. Hasonlc-t tapasztaltak Kcjenhágában 1804-ben. /Hasznos mulatságok 1821./ í Sub Rcsa. Sokan .apndják, hegy másnak ezt vagy amazt a titkot "Sub Hósa-* nyilatkoztatják ki. Bc hihető, hogy kevesen tudják, kiként lett a rózsa a ti toktartás jele. dnnek eredete ugyanis az, hogy 1522-b an ^Rónáb ól a pápa küldőt tg az első rózsákat Angliába. Ezeket ai a j ándékróz sákat a p*pa re^ndeletárc a gyentatószéke kre- tűzték s igy ez lett a jele a papi hal Iga tás nak és titoktartásnak. Tgy 'azután közmondássá lett az, hógy "Sub Resa" mondani valamit., annyit tesz,mint titok gyanánt közleni. /Hasznos mulatságok 1821./ Cserebogár olaj. Ncm.es Hógrád vármegyéből egy £igyelmetes gazdaságból tiszt az idé n f tet t tap asz tat ás ából jelenti, hogy ott némc-ly faluban cserebogarakból készítik a szekérkonőt. A készítés módja ez: % Kimegy a ház népe széles korsókkal az erdőbe,vagy 1 szőlők aljában lévő szilvásokba, ott a cserebogarakat korsókba szedik s azokat szalmábal bedugják. Azután valamely partos hlyen gödröt ásr melybe a korsót szájával lefelé fordítván ugy alke.lma.zz ák,hegy' alája oldalról akkora fazekat tehessenek, moly a korsó sz'ját befogja. Ekkoi szalmából vagy gallyakból tüzet rakna, k a korsó fenekére s a zD ezáltal okozott belső melegség a cserebogarak zsírját a szalmadugasz között a fazékba le c sepc gt et i , vagyis desztillálja, A tapasztalás azt mutatt hogy egy nyolc itcés korsóból három itco olaj csepegett ki és Így egy ház népe egész esztendőre való szerkérkonőt szerzett. /Hasznos mulatságok 18 21./