Hetikiadás, 1926. január-június

1926-04-27 / 17 [1508]

/

''Magyarország <1lattenvés zté se " clinü cikk folytatása/ hanem az állattenyésztési ismeretek f ej leszté s.e és az. állattei* nyésztési kedv fokozása szempontjából is nagyon értékesek. De kedvező következtetéseket vonhatunk le a tenyészállatvásár okr a felszállított állatok létszámának összehasonlításából is. A tenyészállatkiállitás anyaga ugyanis számszerűleg nagy fejlődést mutat, amit a legjobban elárul az, hogy Nagy-Magyarország részére épített vásár telep, illetve annál* istállói szűknek és kevésnek bizonyultak. Az* idén bemutatott anyag is egyes csoportokban számban meghaladta, más csoportokbafa pedig megközelítette a háború előtti tenyészállatvásárok állatlétszámát, holott az ország és az állatállomány egy harmadára zfeugorodott össze. Ez az állattenyésztés minőségi fejlesztése érdekében kifejtendő munka és a haladás iránti vágy széles körű érvényesülésének bizonyítéka. De ha viszont azt vesszük figyelembe, hogy a nagyszámú magántenyésztőn kivül még a csonka országban ie több, mint 3000 község van, amelyek mindegyikének apaállatokra van szüksége, akkor azt kall megállapítanunk, hogy az elsőrendű tenyészállatokból a szükséglet és fogyasztás nálunk még mindig sajnálatosan csekély, hiszen a t eftyés zállatvá sárra felhozott néhány száz bika és kan 'jo^része eladatlanul megy Ylpsza. Sok magántenyésztő nem hajlandó aég a jó apaállatok beszerzése érdekében áldozatot hozni, főleg azonban sajnálatos a helyzet a köztenyésztés terén, mert.sok községben nem áll rendelkezésre megfelelő számú apaállat és a meglévőknek a minősége is gyakran elég gyenge. Ennek ellenére az országos tenyészállatvásáron kis számban szerepeltek a községek/mint vásárlók - bár e tekintetben az idén a helyzet már lényegesen javult -ós azok a községi kiküldöttek, akik vásárolni eljöttek, gyakran főleg azt nézték -tisztelet o. ^kivételeknek-, hogy minél olcsóbb legyen a bika és megvettek még hibás állatokat 13, ha az árbíl erősen engedtek. Pedig de rosszul alkalmazott takarékosság ez! A silány minőségű apaállat nagyszámú utóda is^mind kevesebbet érő lesz. A gazdasági felügyelőségek irányi tó befolyásának ezen a téren sokkal jobbon kellen i érvényesülnie. ft. vásári forgalom a reméltnél kedvezőbben alakult, általában magfelelt a mult évi keretnek, de egyes viszonylatokban ennél kedvezőbben alakult /igy pl. a bikából több mint 70 $ cserélt gazdát/. Darabszámra a forgalom elérte a háború előtti tényé szállatvásárok forgalmát is, pectig ez akkor az ország régi egész területének szükségletét elégítette ki. Ha a jelenlegi nehéz pénzügyi viszonyok közt a csonka crsz'g kereslete az elsőrendű tenyészállatok iránt eléri a békebeli keresletet, akkor ebből állattenyésztésünk minőségi, fejlődésére, a haladás iránti fokozott törekvésre és ^áldozatkész ségre lehet következtetnünk, amit különben a kiállitoknak viszonylag megnövekedett száma is elárul. Lehet arról vitatkozni, hogy állattenyésztésünk egyik, vagy másik ága, az egyik, vagy másik fajta az előző évhez képest felmutat-e kellő fejlődést, de ennek megállapítása igen nehéz feladat, mert általában örömmel lehet azt megállapítanunk, hogy a kiállított anyag zöme igen magas színvonalon áll és minőség tekintetében kiállja a legszigorúbb bírálatot, még külföldi viszonylatb an i s . Örömmel lehet tapasztalni, hogy a kistenyésztők évrőlévre mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a tenyészállatkiállitás Iránt és egyre növekszik azoknak a kisgazdáknak' a száma, akik mint kiállítok is résztvesznek. Hasonlóképen igen örvendetes volt az a nagyarányú érdeklődés, amely a kisgazdaközönség réshéről a tenyészállatkiállitás megtekintése iránt megnyilvánult és mintegy 10.000 kisgazda-látogatót hozott fel vidékről'a fővárosba. /[/^ /folyt, köv./