Hetikiadás, 1926. január-június

1926-04-27 / 17 [1508]

/

"Magyarország állattenyésztése" cimü cikk vége./ A tényészállatkiállitás minden látogatója bizonyára hasznos tanul sí gokkal, a haladás iránt fokozott vággyal tért haza falujába. De mintha a budapesti közönség érdeklődése is növekednék a magyar állattenyésztés remek példányai iránt. És ha a budapesti közönség érdeklődése még nem is bontakaozott ki a kívánatos mértékben a tényészállatkiállitás iránt, a főváros gazdasági élete az idén igen előnyösen érezte ennek jelentőségét, amely ma már messze túlnőtte egy egyszerű vás'ri alkalom kereteit. A pálinkáé tété snek^és* se Ív em tor me s zté snek Európába valc behozatala

. A pálinkaégetésnek mesterségét hihetőleg az arabs orvosok találták fel, kik azt orvosság gyanánt használták, de készítése módját titokban tartották, mivel vallásuk az 'avval való élést megtiltotta. Arnold elé v

illencuve /Éífcntpellierl orvos volt az első, aki ezt a mesterséget Európában elterjesztette. Villeneuve a XIV. században élt és a pálinkának hasznairól irván, azt kiváló orvosi szernek mondotta, mely által az ember magát halhatatlanná teheti. Mi kép jött a mesterség titkához, senki sem tudja. Azt mondják sokan, hogy Xhases perzsa orvos, ki a X. században Cordovában/Spanyolországban az orvosi tudományokat tanította, ebbe a mesterségbe hallgatóit is beavatta. Lehet, hogy Arnold de Villeneuve hosszú gondolkodás után maga jött rá erre a tudományra, mint ahogy Archimedes a tulajdon^nchezék feltalálásának módjára. Bleintén Montpelli er/íagy hasznot huzótt a pálinkaégetésből, de később általánosan elterjedt, ugy hogy csakhamar minden falusi ember maga égette pálinkáját. Villeneuve volt továbbá az.első, aki akiikor, párfőm és terpentinolajnak és &ssenciáknak készítési mOdjá.t feltalálta. Tudománya azonban^nem gyarapította polgártársai előtt, tiszteletét, hanem inkább gyűlöletessé tette magát, ugy hogy Montpe Ili érből számkivetetté]: és' Parisban halt meg 1313-ik esztendőbeh. Arnold de Villeneuve a följegyzések szerint harminc esztendőn át tanult és Európának minden hires iskoláját megjárta, írásai az ő idejében nagyon nevezetesek voltak. A selyeimtenyés ztést Traucat Ferencnek köszönheti Franciaország. Traucat Nimesben szülét:tt szegény szülőktől, maga is ogész életében szegény kertész volt. Az 1564-lk esztendőben plántálta az első szederfát Franciaországban és 42 esztendő lefolyása alatt Délfranciaországban négymillió szederfát ültetett. 1606-ban Troucat a szed-rfának természetéről és müvelése módjáról értek zést irt, melyet IV. Henrik francia királynak ajánlott. Ezért a király évjáradékot rendelt a részére. 147 0-ben épült fel Toursban az első selyemgyár, mely a durva selymet Spanyol- és Olaszországból kapta. Traucat volt tehát az, aki követésre buzdito szorgalma által csakhamar tiz ezer embernek adott foglalkozást a nime si és toursi se'.Ly cmgyár akban es harmincezer munkásnak Lyonban* úgy hogy már a XIX. század elején egyedül a languedoci tartománynak hatmillió frank jövedelmet biztosított. /Hasznos Mulatságok/ n 1821. 9~n