Hetikiadás, 1926. január-június

1926-03-26 / húsvét [1508]

s ZÍ.J. ... ^oiaai. Mr, Dillon tanulsága./ II. folyt./ á ' er e de 11:;^ ár c á j a . Irta: Po g ány Ká z mé r . - D ott voltán; lady. - N ,: .iga/, Feleljen _ir. Dillcn, hol volt. A rablógyilkos lehajtotta a fejét. - F 1- ljenm ugye,ne :i volt ott? *-Nen , lady. \ - Hát hol volt? *• 3 hol, lady . -Hát hol bűnhődött? *. . - Se ho1, lady. "Hogy értsem p-z t ?7al üioIV csak le tölt öt ta a büntetését? Dillon nea felelt. - Legyen ős zinte, már.. Dillon, ae rt különben attól tartok, g ondós kodnom kell arról, hogy ön eltávozzék a. házamból. á gonosztevő a ladyre emelte szemét és csak ennyit mondott: , - Nem voltam börtönben, lady.' - Nem volt börtönben? - ámuldozott lady Bruce. - Nem. . ' - Talán nem is gyi lkolt? - Soha, lady. . • ' • - Hát a lek or . .. - Bevallók mindent, őszintén. N m vagyok gyilkos, hanem a becsület utján járó épitési rajzoló. A mult hónap elején cégem feloszlott.A cég tulajdonosai jobb kilátások reményében Amerikába utaztak. Kenyér nélkül maradtam. Megpróbáltam mindent .Százharmínck ét pályázati-folyamodványt irtam, hetvennyolc helyen személyesen ajánlkoztam, mindhiába.Már két nap óta. éheztem, kétségbe voltam esve',amikor egy újságban -i zt olvastam, hogy' lady a Kiszabadult rabokat segély zo egyesület* elnöknője •Kétségbeesett ötlet-mben elhatároztam, hogy felajánlkozom rablógyi 1 kosnak .A dolog sikerült. K

c-ny érhe z- j u to ttam , s esténként, amikor nem látott senki, s zak könyve imm el is foglalkoztam. ,Né haragudjék, lady,de igazán nem az én hibáéi, hogy nem vagyok rablógyilkos. Lady BrUce igan komoly képpel nézett az ifjúra - Nagyon sajnálom, mr. Dillon, hogy ön emgem félrevezetett, ín nem azt tűztem ki feladatomnak, hogy a büntetleneket t'megássam. A kiszabadult és jebb, tisztultabb életrt vágyó megtéve c'tí k inkább segítségre szorulnak. Ezek hi j jávai vannak az erkölcsi támasznak. Cn, ha jól sejtem, soha seei fog gonosztettet elkövetni, de a. gonocsztrvő támogatás hijján könnyen visszaesik bűnébe. -.Nagyon igaz, lady. ' • -Ln is azt tartom, igaz. Eppe-n '.zárt, ..mr. Dillon, bá mennyire: sajnálom, kény tel n vagyok önt" olboosáitanl . Elveimtől el nem térhetek. Másnap reggel' mr • Dillon -gy kis batyuval elhagyta lady Bruce palota, ját .Amint a kap ub an megállt s tűnődve nézett j obbra-balra ,hogy vájjon merre vegye az útját, szomorúan mondta magában: -Ugy látom, valami, nagy gazságot kellen- elkövetnem. /5f