Hetikiadás, 1925. július-december

1925-07-30 / 59 [1507]

Kszekció Higanyból Iceszult ezüst. A véletlenül feltalált mesterséges arany. Régebben azt hitték, hogy ha higanyból valódi aranyat tudnak előállítani, akkor ezzel felborul á világgazdasági rendje. Ez a félelen alaptalannak bizonyult, A higanyból előállítható arany mony^nyiségileg olyan csekély, hogy alig szánbevehető gazdasági szempontból. A mesterséges aranyat feltaláló Miethe tanár érdenét semniesetre sem csökkenti. , sőt az érdem becsét, csak fokozza az a körülmény, hogy a mesterséges arany feltalálása csak ugy mellékesen szinte véletlenségből történt, A véletlen eddig is mindig nagy szerepet játszott a tudományos felfedezések körül. Néhány nappal ezelőtt Miethe tanár a német kémikusok egyesületében elmondotta találmányának történetét. Egészen mellékes, a kitűzőt t Jocéljátcl ncrjua: ^ aő alárende lt jelentőségű részletkérdés volt annak megállapítása, hogy miért változnak a higanykvarc lámpák, A lámpa higanyát kénsavban feloldotta és akkor ezúton Miethe valami fekete anyagot kapott, ami cllentállott minden feloldási kísérletnek, Ez a titokzatos fekete anyag pedig - arany volt. Teljesen kizárt dolog az, hogy az arany véletlenül került volna betöltéskor a lámpába vagy a higanyba. Pontos összehasonlító kisérletek utgán megállapították a kétségbevonhatatlan valóságot, hogy higanyból elektromos energia behatása révén arany állitható elő. Most már a legfontosabb kérdés az, hogy mitől függ az előállított arany mennyiségének fokozása. Bkkor valami váratlan dolog történt, A nehéz túlterhelés dacára érák százain túlterjedő égési idő alatt zavartalanul működő lámpák egyszerre csak egészen csekély, alig kimutatható mennyiségű aranyat termeltek. Viszont aránylag sek aranyat állitottak elő olyan lámpa]-, melyeket gyakran le és fel csavargatnak és szabálytalanul voltak megterhelve. Az előállítható arany mennyisége fokozható nég nggasfoku légköri nyomással, mig a légüres térben csaknem egyenlő semmivel. Legtöbb arany ugy állitható elő, ha a két elektromos sarok közé egy folyékony vagy szilárd tárgyat közbe kapcsolunk, Hogyha a higgtny^-polust parafin-tömbbe olvasztjuk bc, akkor elegendő egyetlen szikra arra, hogy biztosan aranyat állithassunk elő. Duhmc és Lotz/cutatásaí során az aranycsinálás uj módszerét fedezték fel. Elektródokat higany edénybe sülyesztettek és igy megfelelő erősségű árammal .aranyat állitottak elő. Ezenfelül még egy módszer ismeretes. A legteljesebb légüres térben higanyfelületóc elektronokkal /elektromos energia egységekkel/ bombázva aranyat állithatunk elő. Ez ugyan mind igen vidáman hangzik és nagyon szép jövőt mutat, de a kiábrándulás követi ezt nyomon. Egy kilogram higanyból legjobb esetben mindössze agy tized milligram, vagy is tizezredrésznyi aranyat lehet előállítani. AZ aranynál valamivel nagyobb mennyiségű másfajta ércet is találtak kísérletezés közben a higanyban, ez pedig nem lehet más, mint císüst. Még abban az esetben is találtak ezüstöt a higanybalv mikor az aranynak nyoma sem mutatkozott. Viszont előfordult, hogy sok aranyat találtak olyankor^mikor ezüst egyáltalában nem jelentkezett. Miethe tanár nem tudja ennek a különös tüneménynek tudományos magyarázatát, flddig csak azt hangoztatja, hogy nem elektromos kisülési formához kötött, hanem inkább valami ismeretlen kisülési állapothoz kötött eset mutatkozik, minek gyakori megismétlődése fokozza az arany mennyiségét. Végül bizonyos meghatározott elektron-^gycrsaság is szüksé'jos. a mesterséges arany előállításához. Látható tehát, hogy épugy mint az aranycsinálás feltaiálás»bcr véletlenségre voltunk utalva, ugy most a tudományos magyarázat keretében is lényeges szerep jut a véletlennek.