Hetikiadás, 1925. július-december
1925-12-21 / 100 [1507]
Vac viotis. ORSZAí Vae vioti s! .. .. §c rdul. aa jel a szil, ^aj a győzőnek <íki fél! Hab.ünak, dulnak-fulnak, félnek, De hong_sak inaár a végek, Kiüjilt a shivek tavasza! Föl táncra, végbeli vitézek! Sírnak se jó e zug haza, Tagitsuk, kegy téres legyen A végeken. A végen széles a világ. Ott nyilik a szép vérvirág. A végház szellős aint a sátor, Ha fölszedik, - jókedvű vándor Nótázva járja a határt, Viszi a győzelaet aagával, A hősi hirt, a hős halált Áldott ki ott szép véget ér A végekért. A végen váltig áll a tál, A tánchi z téres szélla jár. Ropják a végbeii vitézek. Tágul a zug, s kik hosszan élnek Meglátják aég a végeket, Partján a Duna kék vizének AZ Óliaos nagy hegyek felett, H^vá. aost sírva né z a szea. széleken. Vae victis! . ... s crdul aajd a szél, Akkor a vén ftárpát beszél: Pokolra innen csürhe né^pek! Jönnek a végbeli vitézek, A diadolaak tavaszán! S kiként hegy Omlás görg a aélynek 3 viharlátó vén szaván lezug a harc félelmesen, A cseleken. Bárd Mik3 Ál,,odoa egyről •^laodoa egyről aki Tőle jönne Ki fakupábol inna; Ki _:ind e szennyes üzleten Is gyilkos hazugságokon Vé : ;ig tiporna. Ki végig szántna Troyén, aopuiléján, Robiénál aeg nea állna, S néa döntené egy vizigót királylány Iuőelőtt habágyba. Ki végig szántva Szodcuán ekével, Vaeal szivébe nyitna: T Jga/ jönne „int a végezet, S ha. itt aindennel végezett, Rá. fakupábol inna. 3gy nagy szántóról áluodoa, Aki az Í3r cselédje, <2í Nehézkes léptű 2a rd titán, De kizcluülne ny****Kán AZ uj tavasz veté aa. ! J B,.rd a: