Hetikiadás, 1925. július-december
1925-12-21 / 100 [1507]
Lrhot , hogy akad valaki, aki e cinét az alatti 6orokkal kaposclatban tulzóiiuk, képzelődőnek fcgja mondani• Hegy ugy van-e, arra f ele? et*/az olvasó i"vg adni. A na -y «r v tlú-.a a fixfize tésükb ől élő alkalmazottak gazdasági helyzetének -ebjjavit ása, legalább is cly- :cép, hogy nekik kulturomborhez aéltó .ogélhetést biztosíthassunk .3 lu-.gy közös érdekkörben foglalnak helyet a tényleges szolgálatú állaai, közigazgatási, állaai üzeaekben alkalmazott tisztviselők és munkáscks ide tartoznak az állami és állam^iizcmi nyugdijas tisztviselőkön kivül a nyugdijas és nyugbéres megánalkalmazottak. H '.uci'k az állami, közigazgatási és állami üzemek 1925/26 évi költségvetése szerinti 171.60tf tényleges és 100.596 nyugdijas és nyugbéres alkalmazotton kivül ugyanannyi tényleges és nyugdíjas magánalkalmazottat veszünk,- több, mint félmillió osalad megöletéseről kell gondoskodnunk. A osaládot három tagggal számitva minimálisan másfélmillió azoknak száma, kik e közös érdekkörbe sorozhatok. Mint már évekkel ezelőtt mondottam,- lehet ennek a megoldását időről-időre halogatni,- dc azt végre mégis csak meg kell oldani. MM már itt van mindkettő a szőnyegen, AZ állami közigazgatási és '11 ami üzem k alkalmazottaira megcsinálták a státusrendezést.Nem tudtál:, hogy fizetésük rendezését és nem státusrendezést vártak a közszolgálati alkalmazottak, akik megélhetésért, családjuk fentartásáért köny örögnek.Státusrendezés is kell idővel,- de előbb megélhetésüket kell biztosítani,- az állaai szolgálaton belül, vagy kivül. 3rrc külön érdo-es megoldási lehetőséget keresni. ü fizetésrondezés az érdekeltek túlnyomj és zenél teljesen elmaradt,- a státusrendezés pedig,- nyugodtan ._endhatjuk- általános elégé detlenső get vont maga után, mert még azok is, a kik „né mi f izetése.-clésben részesültek, elégedetlenek, mert előrehaladásukat na. látják biztosítva . A másik égető kérdés a nyugdijas magánalkalmazottak vitális érdekeit érintő nyugdijv alorizálási törvényjavaslat.SzázéZcrnyi azon családok száma, kiket oz 4rintnem az előnyükre. Az állaai és államüzcmi,,ugynevez,tt közszolgálati alkalmazó tt.-.katól cnojtwk röviden szólni, úxótv. M közszolgálati alkalmazottak ügye a parlament elé korült, ugy a parlamentben, mint a parlamenten kivül, szinte a köztudatba ment át, hogy nemcsak a közszolgálati alkalmazottak, hanem az álla- eminens érdeke, hegy a kérdés közmegnyugvásra mielőbb oldassák meg. 3zt javasoltam aktiv politikai működésem első perce c t a. Siettetni kell véglegcsen rendezni és nyugvóper. üro hozni, de ne ugy, hogy azek a kérdések oldassanak a/fcg először, amelynek pénzbe hem kerülnek, de annál nagyobb sérelemmel járnak, mert szerzett jogokat érintenek. AZ állam szempontjából is logllytelenebb eljárás az elyan létszáaapasztás, mely az elégedetlen tényleges közszolgálati alkalmazottak létszámát csökkenti és a még elégedetlenebb nyugdijas alkal„ázi ttak számát növeli. A .iCSt%et& követett eljáráshói pedig csak ez folyik. Nemcsak szecialis, de állampolitikának is egyedül az a. helyes, mely a megelégedett állampolgárok számát, ha lassan is, de növeli, azért helytelen .mndon oly n megoldási móu, mely nem egy időben segit a tényleges és nyugdijas közalkalmazottakon s még inkább helytelen az olyan, moly. még a ténylegesek vagy nyugdíjasok között is külön mértékkel iaér. Precedenstől félek, amelyet már látunk is a státusrendezésnél. Félek, hogy ez követésre talál az elkerülhetetlen nyugdijkérdés rendezésénél. Legyen bár kisebb méretű a fizetések emelésének lehetőség de élvezze azt* mindenki egyfera'n. legyen az tényleges vagy nyugdijas. .... . /
