Hetikiadás, 1925. július-december
1925-12-10 / 97 [1507]
Husz-millió aranykoronát kap , Magyarország a jövő/évi beruházásokra. További ötvonmilliot 1926-27-re eng edélyez a Népszövetség. Hogy a gazdasági válságot pénzünk stabilizálódása és az államháztartás rendbehozatala ota is folyvást érezzük, annak legfőbb oka hazánk tőkeszegénységébon rejlik. A magánvállalkozás nem tud föllendülni, a mefrőgazdaságnak kevés és drága hitel áll rendelkezésre, a munkahiány növekszik. A népszövetségi kölcsönből ugyan még nagy összegek felhasználatlanul vannak, amelyekből lehetne segiteni a magángazdaságon, azonban a népszövetségi kölcsönt az állami pénzügyek ; rendbehozására kaptuk, ha tehát a megmaradt összegeket más célra akarjuk felhasználni, akkor arra a Népszövetségtől külön engedélyt kell kérni. A miniszterelnök a Népszövetség most folyó genfi ülésszakában a pénzügyi bizottságnak 3 éves beruházási programmet terjesztett elő a népszövetségi kölcsön felhasználatlan összegére vonatkozóan. Azönkivül 1926 első felére 20 millió aranykor; rona feloldását is kérte • hasznos beruházások céljára. A bizottság a 20 millió engedélyezéséhez hozzá is járult, a három éves beruházási programmból oedig egyelőre az 1926/27 költségvetési évre további 50 millió aranykoronát szavazott meg. A miniszterelnöknek a nyugdijasok dolgában tett előterjesztését a pénzügyi bizottság a népszövetségi főbiztos hatáskörében _^ utalta át. Helyeslőleg vette tudomásul továbbá a pénzügyi bizottság, hogy az 1926/27 évi költségvetésben a kincstári haszonrészesedés töröltetik. A többi jelentést is örömmel vették tudomásul és üdvözölték a magyar kormányt az elért eredményekért, és különösen kiemelték érdemeit a szilárd aranyvaluta megteremtéséért. A bizottság figyelaábe ajánlotta Magyarországnak a megfelelő kereskedelmi szerződések megköt^eét. Hogy azonban mennyire nem Magyarország a hibás abban, hogy a szomszéd államokkal gazdasági téren még nem értük el a normális viszonyokat, bizonyította a kisantant^képviselőinek a konferencián való magatartása- Egymásután szólaltak fel ugyanis a román, a szerb és cseh delegátusok és azt kivánták, hogy az 50 milliós beruházásokra való javaslatot a Népszövetség egyelőre ne fogadja el, hanem halassza el a döntést jövő év márciusáig. Csak a magyar miniszterelnök erélyes felszólalásának és az angol külügyminiszter mellettünk való állásfoglalásának volt köszönhető, hogy a kisantant részéről történt rosszakaratú felszólalásokat a Népszövetség nem vette figyelembe. Ha az utódállamok képviselőinek gáncsoskodását nézzük,' amellyel pénzügyi terveinket keresztezni akarják, megértjük azt is, hogy miért húzódnak oly végtelen hosszura szomszédainkkal való kereskedelmi tárgyalásaink és miért nem tudjuk az ut°dállamokkal a szerződéses kereskedelmi viszonyt helyreállítani. A Népszövetség akkor jár el igazsága- • san, ha szomszédainkat legalább ép oly nyomatékosan figyelmez- . teti a kereskedelmi szerződések megkötésére, mint amennyire ezt nekünk figyelmünkbe ajánlotta. • - .É. , '.-CB A tüzifapiacon a hideg miatt megélőnkült a kereslet. A hideg időjárás következtében igen nagyarányú lett a kereslet tűzifa iránt és az árak is emelkedtek. Elterjedt az a hir is, hogy nem áll elegendő készlet a rendelkezésre, ezt azonban rögtön megcáfolták, mivel a jelenlegi készletek oly nagyok, hogy a legkeményebb tél esetén sem állana be a lakos?** ság tűzifa ellátásában akadály, A spekulációnax: nem fog sikerülni indokolatlanul megdrágítani az árakat. A belföldi hasábfa termelői ára nagyobb tételek vételénél 2.75 millió korona. Az Urdélyből szármáz* száraz hasáb 8.200*8300 leibe kerül,, egyéves fa 8000-810Ü lei. Felvidéki áru a határállomás szerint 1200-1400 szokol'. jugoszláv tűzifa 2650-285O dinár vagononként határállomásról. x .
