Hetikiadás, 1925. július-december
1925-11-30 / 94 [1507]
A , szomszéd, államo k valutakorláto záso kat lépte tne k életbe és kereskedőik aagyar koronában számolnak. Alig tiznapja, hogy Magyarországon újból bevezették a szabad valuta- és devizaforgalmat. A magyar pénz ugyanis annyira stabilizálódott, hogy a kormány feleslegesnek tartott minden további mesterséges támogatást a magyar korona árfolyamának fenntartására. Valutánknak tényleg., nem is ártott meg a külföldi fizetési eszközök forgalmának a felszabaditása és époly szilárdan" tartja árnivóját a külföldi piacokon, mint a devizakorlátozás idején. Ugyanakkor; mijLor nálunk ezt az örvendetes tényt leszögezhetjük, azt látjuk, hogy a környező államok közül még nem egy küzd a valutaingadozás bajaival, Igy legutóbb Kolozsvárról jelentették, hogy a román kormány a lei romlásának megakadályozására kénytelen volt a devizaforgalmat szigorú szabályokkal korlátozni. Ugyancsak szigorú devizakorlátozásokat léptetett életbe a görög kormány is, Lengyelország pedig már előbb megkötötte a zloty érdekében a devizaforgalom szabadságát, A romlú valutájú országok kereskedői, ha ^agy-rországra szállítanak árut, mindig kikötik, hogy a fizetés magya~ koronában tör :én j ék,. mer t igy nincsenek kitéve annak a károsodásnak, amely akkor érné őket, ha saját valutájukban kapnák meg a szállított áru ellenértékét. Bzáltal a magyer pénz mintegy vezetőszerepet ért el a szomszédos államok kereskedelmi forgalmának lebonyolításában, biztos bázisául szolgál a számításoknak és éppen azért élénk keresletnek is örvend a^rendezetlen valutájú államokban, A magyar pénz iránt megnyilvánuló bizalom a magyar gazdasági helyzet fokozotos konszolidálódásával van kapcsolatban és csak a napokban jelentette ki az Osztrák Nemzeti Bank elnöke Budapesten, hogy a magyarországi gazdasági rekonstrukció előrehaladó tGabb állapotban van, mint az osztrák; mert annak ellenére, hogy az osztrákok valutája is véglegesen, stabilizálnak tekinthető, a magyar szanálás már olyan fázisokat ért és hagyott el, amelyeknek az elérésére Ausztria még csak most törekszik. A Mezőgazdasági Kamarák téli iskolákat állitanak £el. A magyat gazdák eddig nehezen jutottak hozzá mezőgazdasági Ismereteik gyarapitásához, különösen a mezőgazdasági kultúra •területén felbukkant ujabb eljárásokról, törekvésekről és tanulságokról nem voltak tájékozódva. A Mezőgazdasági Kamarák a gazdáknak most módot akarnak nyújtani arra, hogy a gazdasági tudományokbél minél többet elsajátíthassanak és a részükre rendezett tanfolyamokon hallott útmutatásokat a saját gazdaságukban előnyösen kihasznál j A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara az első ilyen iskoláját, amely öt hónapig tart, Cegléden ünnepélyes keretek között már meg is nyitották, AZ iskola célját Purgly Bmil, a kamara elnöke ismertette megnyitó beszédében. Az iskola vezetősége nem elégszik meg a gasdaifjak elméleti kiképzésével, ha-nem az iskolai év befejezése után a tanfolyam hallgatóit otthon, a gazdaságukban keresi fel és ellenőrzi, hogy az ifjúság mit sajá.fnitott el, az elméleti képzés alatt, további gyakorlati szaktanácsokat is ad a gazdáknak. A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara még 2-3 ilyen iskolát létesít a folyó évben. , A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara a gyakorlati gazdasági tudnivalók tárgyköréből rövidebb téli előadássorozatokat fog,tartani, A terveiét szerint a következő helységekben lesznek előadások: 1925 decemberében: Tiszafüred, x oroszló, Ke: znyétjjw Szikszó, -roktő, Tarc 1. 1926 januárjában: Drégelypalánk, Balassagyarmat, Galgaguta, Bércei, Ludány, Széchény, Vámosgyőrk, Heves j Verpe.lét . 1926 februárjában: Cigánd, Sárospat.-k, Abaujszántó, Gönc, Borróencs, Putnok, Mezőkeresztes, Bdelény városok, illetőleg községekben. ' .1 •> \
