Hetikiadás, 1925. július-december

1925-11-30 / 94 [1507]

A mondvacsinált magyarors zá gi ne m zetiségi _kérdésekrcl _nyi1 átkozik Perla— 1 ,ky Györ gy. A Csoniz ' Magyarorszagon élő nemzeti kisebbségek olyan loyális bá­násmódban részesülnek, amilyenben talán sehol a világon. Panaszra nincs is okuk. Nem is szoktak panaszkodni. A szociáldmmorráták és Bieyer Ja.cabék ezt tagadó állásoontja ü G yében munkatársunk^kérdést intézett Perlaky Gyönjgy nem­zetgyűlési képviselőhöz, aki a következőket mondotta:ta - Az utóbbi időben a németek által lakott vidékeken Bleyerék mozgal- . mat kezdtek, amelynek már mutatkozik az az eléggé e1 nem Ítélhető eredménj^e, hogy. a magyarság és a németség közötti jó viszony k-^zd meglazulni. Egész politikai működésem ideje alatt a /magyar egységnek voltam a hive és mindig azt hirdettem, hogy a mai nohéz viszonyok közt minden olyan kérdést' ki kell küszöbölni, amely aZkalmas arra, hogy az egységet megbontsa és a polgári társadalom erejét a szociáldemokrata törekvésekkel szemben gyengit­se. - Minden ily,n erőszakolt törekvésnek elejét kell vennünk.. Ezért hs­helyezkedtem arra azx álláspontra, hogy Bleyerék munkáját ellensúlyozza... és natásait gyengitsem. - Teljesen igazat adok Klebelsberg Xunó gróf kultuszminiszter urnala aki a nemzetgyűlésen azt hangJZtazta, hogy az egész világon tapasztalható je­lenségek azt mutatják, hogy a kommunista eszmék és 8 polgári^társadalom küz­dik: élethalál harcukat.Ilyen harcban a m? .részünkről mesterségesen felvetett kérdésekkel az egyetértést és az együtt' • /megbontani nem szabad. - Bármennyire gúnyolódjék is Bieyer ur felettem, elvi álláspontom mellett ki fogok tartani. Eármmmryire haggoztassa is, hogy rövidlátó politikus vagyok,^ hogy nem látok tovább az orromnál és nem tudóm megérteni azokat a nem­zeti célokat, ^amelyeket ők szolgálnak, és bármennyire .igyekezzék is.rém húzni a felelőtlenség vádját, ksg t x ezek további munkámban nem fognak v. sszatar tani, , mert tudom, hogy kötelességemet teljcsi u em hazámmal és a polgárj. társadalom­mal szemben. . - ^urcsának tartom, hogy Bieyer ur támad akkor, amikor a nemző tgyü lesen nem tettem mást, mint visszautasítottam a szocialistáknak azt a be­allitasát, hogy Magyarországon a kioebbséggkke1 ugy bánnak, mint Romániában. Visszautasítottam ezt a vádat azért, hogy külfölden ne szegezhessék ezt az ^laptcJ-an és mondvacsinált vádat azok ellen, akik a magyar kiseboségek jogai­árt harcolnak. - ^unkájukat akartam alátámasztani és csekély erőmmel is hozzá akartam járulni ahhoz, hogy magyar testvéreink jogaiért tovább i* kezdhessote nek az arra hivatottak, - Nem tudom megérteni, hogy e tettemért miért érdemlek gáncsvetéct, Azt hisezm, magyarul érző honfitársaim sem.fogják ezt megérteni.Bieyer ur azt kérdi^tőlem lapjában, hol voltara akkor, mikor a forradalom alatt ő Jászai poli­tikájával szemben harcolt. -^Megnyugtathatom Bieyer urat, hogy abfen az időben is teljesítet­nem kötelességemet hazámmal szemben. A harctérnői hazatérve a szerbek által megszállott Pécsett dolgoztam a forradalmi és kommunista törekvésekkel szemben. - A közmondás azt tartja, hogy aki haragszik és érveit fenyegetés­sel is tetézi, annak nincs igaza.Bieyer ur is folytonosan kerületem bizalmának megrendülésével és a legközelebbi -választás eshetőségeinek vázolásával fejezi be ellenem inditott támadásait. Erre \onatkozóan csak annyi' jegyzek meg,hegy a népszerűséget sohasem hajhásztam és a- népszerűség kedvéért elvixi álááspon­fomat sohasem hagytam el és ezt a jövőben sem fogom megtenni. Azzal a gondo- • ..attal, hogy a jovo választásnál mi fog történni, nem engedem befolyásolni magos* ja, . , ., J -••-írem aneyira a németajkú magyarság hazafias álláspontját, hogy nizton hihetem, hogy az utolsó nemzetgyűlési feászőlalásomért nem fog rám kcyot ttoDm. Nagyon jol tudom, hegy ez a nép szereti annyira a'hazáját, hogy megér­ti a nazaíias tettek fugoit és nem engedi magát azzal félrevezetni, hogy en =iiene es jogainak érvényesülése ellen foglaltara állást akkor,amikor a szoci­áldemokraták xiistsbeállítását visszautasítottam. .. -Elismerem, hogy Bieyer ur annakidején, amikor megismertem helyes uton jart p Leszo gézem .-.z ónban azt a tényt/ hogy aki ezt a helyes utat el­fagyta, az nem én v a ,rvok. ban^m n • '

Next

/
Thumbnails
Contents