Hetikiadás, 1925. július-december

1925-10-26 / 84 [1507]

Visszafejlődött a gyógynövény gyűjtés-és utertaelés. A háború utáni években igen nagy arányokban indult meg a gyógynövény termelés és a kedvező konjunktúra sokakat birt rá, hogy a gyógynövény értékesítéssel foglalkozzanak. A termés nagy része külföldre került ás a gyógynövény export sok milliárd koronával javitotta neg kereskedelmi mérlegünke%» Időközben azonban részben a spekuláció miatt, részben pedig a gyűjtők hibája következtében a termelés és gyűjtés sokat vesztett jövedelmezőségéből; az export is csökkent, mert a gyűjtők kevés gondot fordítottak a minőségre és igy az áru a külföldi piacokon nehezen volt elhelyezhető. Mindennek az lett a következménye, hogy a termeléssel és a vadon nőtt gyógynövények gyűjtőnévéi igen sokan .felhagytak és a mostani szezon semmikép sem volt- jónak mondható, de még kielégítőnek sem. A jelenlegi helyzet közgazdasági szempontból is elszomorító, #e káros azokra nézve is, akik a piac kellő szervezetlensége, a gyűjtésnek a szükségletekhez való aránytalansága miatt igen jelentős, és biztos kereseti forrástól esnek el. Illetékes körök véleménye az, hogy a gyógynövény-k gyűjtését és termelését uj alapokon kell megszervezni. Ma sok esetben oly cikkek kerülnek a piacra, amelyek iránt érdeklődés nincs, viszont olyanok hiányoznak, amelyek könnyen eladhatók volnának. A száritfs és kikészítés bizonyos gondot igényel és az ezzel való foglalkozást ki kell tanulni a gazdáknak; egyébként a legtöbb gyógynövénynél a termesztés tulaj donképen csak vetésből, összeszedősből álló munka. A gyűjtés jövedelmező voltára legjobb példa Németország, ahol százezrek élnek a gyógynövények értékesítéséből. A gyűjtés nálunk a holt"szezon küszöbén már majdnem teljesen szünetel, mert bár vannak egyes növényi részek, /gyökér, „ gyöktörzs/, melyek a fagy beálltáig

r szedhetők, de az őszi időszakban már csak mesterséges széritókkal rendelkezők gyűjtenek, mert a természetes uton való száritás ilyenkor igen lassú. Egyes növények iránt még némi kereslet mutatkozik, ezek közé tartoznak a maszlaglevél, bodza és csipkebogyó termés, valamint a gyökerek. Nagyobb az érdeklődés majoranna és anyarozs iránt, azonban ebből igen keveset gyűjtöttek, illetve termesztettek, legnehezebben a bodzavirág helyezhető el. az árak a következők: maszlaglevél 8, menta 11-13, csalánlevél 3*5 ezer, majoránna 70, anyarozs 30-35, kőrisbogár 50, bodzabogyó /tisztán kezelt szármentes/ 8-10, szappangyökér /felszeletelve, fehéren szár.ct*/ 12, nadragulyagyükér 8, csipkebogyó 20-21, mustér 7-8, koriander 3-3.5 ezer K. Állatkiéllitás Kalocsán. Kalocsa- város társadalmának vezetősége a város köslegelőjén állatkiállitást rendesett, s egyben folújitotte kisgazda kocsiés lóversenyeket. A kisgazda közönség a kedvezőtlen idő ellenére is kitűnő és igen szép anyaggal jelont meg a kiállít é.son. A kiáilitás és lóverseny nem csupán erkölcsiekben végződött jó sikerfel, dc anyagiakban is kielégitő volt. A kiállításon értékes dijakat osztottak ki. Faiskol ét állit-' nak fel Pápán és Győrött. A Dunántúli Mezőgazdasági Kamara kezdeményezésére Pápán és Győrött 10-14 hold területen faiskolát fognak felállítani. A Kamara arról is gondoskodik, hogy a kisembereket ingyen facsemetékhez juttassa. U7