Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-23 / 31 [1506]

Aíe zögazdasági hitelválság^— gyors kölc ön a gazdáknak. A hosszúlejáratú mezőgazdasági hitelről folytatott tárgyaltok igen komplikáltak és igen sck időt vesznek igénybe. Ez alatt a pénzhiány mindinkább érezhetővé válik a gazdák köréten. A pénztelenségnek szomcru bizonysága az, hogy a gazdatársadalom már a jövő évi termését vesztegeti el alacsony áron, hegy forgótőkéhez jusson. I Puzáért a gazdák augusztusi, szeptemberi szállításra nem tudnak el- • érni 350,000-40C.000 koronánál magasabb összeget métermázsánként. Híre jött annak is, hogy igen sck helyen a földtulajdonosok birtokukból egy-egy parcellát kihasítanak, hogy annak árából fedezhessék lolyó pcnzszükségleteiket és műveltethessék megmaradt földjüket. Fél", hogy ezek a tömages eladások még jobban lenyomják a földnek amúgy is aranyparitás alatt léve árát és ezzel végeredményben megint csak kárt ekeznak a gazdáknak. Mind', zek a tünetek arra indították a gazdatársadalom vezetőit, hogy lép seket tegyenek rögtön kiutalható 3-6 hónap alatt lejáró kölcsönök megs& rzésére. A tervezet alapját az adja meg, hogy a kormánynak rendelkezősére.

1 állanak bizonyos összegek, amelyekkel a hosszulejár&tu kölcsönt akarták addig is biztosítani, ameddig abba a külföldi pénzpiacokat bekapcsolhatják. ezekből az összegekből kivannak most a gazdák £C millió aranykoronát igénybevenni. 3zt az összeget addig az időpontig vissza is fizetnék, amikorra a kormány kidolgozná a hosszúlejáratú kölcsön tervezetét és szüksége lenne a. pénzre. A gazdák akcióját a földművelésügyi minisztérium kéÜveJzeen fogadta és most már csak a^pénzügym:niszter állásfoglalására van szükség ahhoz, hogy a terv valóra váljék. A sz-iruforgács mint trágya. A szarufergács nitrogéntartalmú trágya. Az egész tiszta s.zaruf ergác s nitrogéntartalma 17 a jóminő ségü kereskedelmi árué 10-15 ;

é. A nitrogénon kivül kevés foszfort is tartalmaz. A szaruforgács a talajban lassan bomlik, a bomlás sebessége a forgács finomságitól függ, A durva forgácsok hatása az alkalmazás első évében nem igen vehető észre,' a lisztté őrölt forgács natása gyorsabb, de nem éri el a chiliöalétrom vagy ammanszul£át hat:S„'.t • ^ A szaruforgács csak jói nitrifikáló talajokon haszn'lhatc; ^gyümölcsfák nitrogén trágyázására alkalmas, mert a talajban épen akkor bomlik el és alakul át táplalóanyaggá, amikor a növény életműködése is élénk ós „zükságe van nitrátokra, A növény pihenési ideje alatt a bomlás is szünetel és a táplálcany g nem vész el, hanem a talajban marad a jövő tényészeti időre. \ " \ . Ami adagolását illeti, bőven adhatjuk a talajba /1/4 kge t egy négyzetméterre/ célszerű ősszel vagy kora tavasszal'; elhintés után jól megkapáljuk a talajt, hogy a forgácsot lehetőleg elkeverjük Vele; . vA Alkalmazás ária. nem szabad elfelejtenünk azt, hogy a szaru. forgács műtrágya;- ha nagyobb adagokban alkalmazzuk, a növénynek fesziért is kell adnunk ./csontliszt, szuperfcszfát/, homokos' talajon ezenkívül még kálit is /fahamu, lálisó/./Természettudományi Közlöny./ A ravasz fickó. Anya /szigorúan/: Pisti, hova lett az a darab torta innei az asztalról ? Pisti:egy szegény éhező kisfiúnak adtam,anyukám, Anya: Te drága kis 'fiam. Gyre, hadd csókoljalak meg. Iái volt az aiiucska ? r ^isti: fn.

s ÍJ.