Hetikiadás, 1925. április-június
1925-04-23 / 31 [1506]
Hogy született tftlH* ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció A rádiónak, a dróttalan távirónak és a telefonnak a napja ban csak nagyon kevesen tudják, hogy mindössze 30 évvel ezelőtt használták fel először az- el< ktremosságet üzenetek továbbítására. A gyors é s könnyű érintkezésnek uj korszka a legszerényebb' keretek között^ 134öáprilis elsején vette kezdetét, ükkor nyilt meg az első távirtai vatal, de mág hosszú időre volt szükség< amig a közönség előitétetét leküzdötte és valóban gyakorlatilag is igénybe-vette a modemtechnika ez egyik legnagyobb vivmányát. 3urr'pában és Amerikában már jó néhány esztendővel ezelőtt is kísérleteztek az elektromossággal. 1827-ben egy Byar nevü amerikai f iataélnmber a lcn#*-islandi lóversenytéren felállitott egy távíróvonalat, amely jeleket továbbitott elektromos áram utján a lakmus papi színváltozásai segítségével. Dyar heves ellenkezésre bukkant a közön ség részéről, amikor találmányát gyakorlati uton s érvényesíteni akr.r- ' ta, sőt egyenesen azt állitották róla, hogy ördöggel szövetkezett. A közvélemény haragja valóssággal oly élesen fordult ellene j hogy az életét kellett féltenie s végül.-.18 el kellett hagynia Amerikán. Sámuel íklnley B.Ilorse professzor, aki ^először vitte kiresztül a jelek továbbítását nagyobb távolságra, jól ismert történelmi festő volt és többek között ö alakitotta meg a National Academy rtf Arts and Sciencet is, amelynek ő lett az első elnökei Bár úgyszólván semmit sem tudott az elektromosság tudományáról, mégis ő látta meg először annak a lehetőségét, hegy a kor elektromagnetikus kísérletei e.lapján elért eredmények, jelek továbbítására felhasználhatók* 1832-ben történt, hogy Morse, akimutban volt Bárcpábcl visszafelé Amerikába, részt vett a Sully hajón egy érdekes vitában, amelyet utasok az elektromosság problémái körül, folytattak, Charles T.Jackson professzor, a jól ismert b'.sztoni tudós többek között azt a kijelentést tette, hogy elektromos áram a dr ü t végén úgyszólván azonnal megnyilatkoznék valamilyen formában. Ha ez igy van- gondolta- íorse - miért ne lehetne ezen a módon jeleket továbbítani.-.a távolságba ? A gondolat annyira érdekelte, hogy az nt további részében csak a gyakorlati megvalósításának módszeréről elmélkedett s amint partraszállt, azonnal megkezdte annak a jelzőkészüléknek és kódexnek kidolgozását, amely még ma.'' is , méltán, a nevét viseli. Leonard D.S-ale, a newycrki egyetem tanára segítségére vol' a kísérlet kidolgozásában, a megfelelő tőkehiány azonban óriási, szinte 1 eküzdhetet len nehé zséget' támasztot t. Stehher. Váll b^ró fia a merri,st«wii new-jerseyi Speedwell Iron '"orks tulajdonosa adta meg végül is éorsenak az anyagi segítséget., így történt, hogy az első távíróké szüléket a Speedwell Iron ,r7 ^rks telep* n készítették el. Kész volt igy tehát az első távírászerkezet^ de további pénzügyi segítségre volt a-zükség, hogy a gyakorlatba valc átvitel problémáját megoldják. Jorse a washingtoni kongresszushoz fordult támogatásért, de a képviselőkbe szenátorok csak habozva, hosszú késlekedő-sek után voltak hajlandók Morse korszakalkotó találmánya mellé állani, "égül elkeseredett küzdelem után a képviselőház és a szenátus is megszavazta a 3C.0G0 dollárnyi állami tám'ogatást. ' ajkkor ugy döntöttek, hogy az első kisérleti vonalat " r asnington és Baltimore között állitják fel és hogy a huzalokat a föld alatt vezetik. Külön, erre a célra szerkesztett ekére volt azonban szükség, hegy a két várc s közötti 40 méri. öl de s távolságon át árkot búzzanak. A szerkezetetgzra Cornell, az elekor még csak egy szerv abonyi mérnök készitette el. De az egész munka hiábavalónak bizonyult, mert a drótok a föld alatt kellő elszigetelés nélkül annyira szétszórtak az áramat, hogy a villamosenergia csakhamar elpazarlódo 11. Az egész torvet meg kellett volna változtatni. Póznákat- kellett felállítani a két város között s azokon át kellett vezetni a kellőképen elszigetelt huzalokat, ahogy még ma is történik. Végre 1845 május £4.-ón minden készen állott a döntő kísérletre, oliss Annié Sllsworthj a szaba.' dalmi iroda akkori igazgatójának leánya adta le az első- üzenetet, amel; a következő négy bibliai szóból állott: " Wh&t hath God wrought." Az üzenetet 'Washingtonból adták le számos hivatalos egyéniség jelenlété- ben, néhány pillanat múlva Baltimorebői már visszaküldték az üzenetet.
