Hetikiadás, 1925. április-június
1925-04-23 / 31 [1506]
Közgazdasá * g , ....... ^ Zavar a valorizálások körül, A háborús pénzlercmlás által ele áll ott visszás helyzetet a mai napig sem rendezték az illetékes forumok. A hivatalos álláspont szerint az ország pénzügyi helyzete nem engedi meg, hegy az államba hadikölcsönök, kor cnaj áradékek és hasonló cimlet ékben fennálló adóságáá csak részben is valorizálva fizesse vissza* Ha a kamatszolgáliatást csak néhány ^-kal valorizáltan fizetné visszamenőleg az állam, ez évenként olyan nagyszámú milliárdot nyelne el, hogy az államai z ;artás egyensúlyát fenyegetné. Minthogy a többi háboruvaselt államok, mint pl. Német- és Lengyelország módot találtak arra, hogy a részleges / 15$• körüli/' valorizációt rendszeresítsék, a magyar közönség sem akar lemondani a reményről, hogy a valorizációt előbb-utóbb nálunk is elrendelik. A f.entebb emiitett állami adósságok valorizációja volna az előfeltétele annak, hogy a valorizálás elvét az egész vonalon bevezessék, igy a niztositásóknál, jelzálogleveleknél, betéteknél stb. Minthogy az általános rendelkezés ezekről máig is hiányzik, a közenséi; gyakran fordul a birósígbhz orvoslatért egyes kirívóan igazságtalan esetekben, amelyek az által állottak elő, hogjr a háború előtt, vagy a n - ború alatt aranypénzben szclgálatott befizetésekért vagy más teljesítményekért az illetők ma csak papiréttékben kapnak viszontszolgáltatást, A bircsáhok általános r ende líze zé sek hiányában a saját belátásukra voltak cizva az egyes esetek elbírálásánál és méltányossági szempontból fftlejg a nyugdijak valorizálására irányuló igényeket szokták kedvezően elintézni. Most azonban egy betéti ügyben hozott érdekes és valószinüleg messzekiha^ ítéletet az egyik budapesti járásbiró. íjgyanis kimondotta, ncgy az 1920 évben, a Hitelbanknál betátképen elhelyezett 100O koronát 50 a>-ig valorizáltan kell visszafizetni, azaz az 1920 óta bekövetkezett pénzromlásnak a kárát felerészben «a banknál;, felerészben a betevőnek kell viselnie. Mivel kis összegről volt szó, az itélet a járásbíróság hatáskörébe tartozik é s az itélet mindjárt jogerőssé is vált. Ennek az esetnek, a következménye előreláthatólag .ÍZ lesz, hegy minden olyafc ügyben, ahol a járásbíróság hatáskörébe tartozó kisebb összegről van szó, az érdekeltek meg fogják próbálni, hegy birós'.gi döntés utján érvényesítsék valerizálási követeléseiket. Mivel azonban egyáltalán nem biztos, hogy a többi biró is a fenti Ítéletben kifejezésre jutott felfogást teszi a magáévá, hasonló esetekben legkülönbözőbb és ellentétesebb döntés történhetik, ami igen nagy mértékben fokozhatja a zavart s elmélyítheti a bizonytalanságot a valerizálási kérdésiekben. • ' ' A hazai pamutt^rmelés. Ismeret esek f azok a kedvező eredmények, amellyel a belföldi pamuttermeiésre irányuló kísérletek jártak, A jelek azt mutatják, hegy a pamútcserje majdnem teljes mertékben, alkalmazkodni fog tudni a honi talajhoz és a magyarországi időj'ráshcz. A rr en)jteheia László gróf birtokán termesztett pamutból mintákat küldtek ki a külföldi szakértőknek, akiknek a véleménye a termés minősegéről többféle szempontból is igen" kedvező veit * A kisérlet Európában többfelé oly nagy érdeklődést fejt<#$ hogy a Pécsben nemsokára megtarte*ndó pamutipari .ártekezlet résztvevőinek egyrásze személyesen akar eljönni Magyarországba, hogy a kísérletek körülményeiről és eredményéről a helyszínen tájékozódjék. Nemrég érkezett meg híre annak, hogy Spanyolországban is folytatnál?: hasonlc prn-. • bálkc%ásckat az államnak a támogatása és ösztönzése mellett, szintén nem kedvezőtlen eredménnyel, Ez azért icntcs, mert a spanyolországi sikeres próbálkozás megerősíti azt a feltevést, hogy Európában lehetséges lesz a pamutcserjét meghonosítani. »~.
