Hetikiadás, 1925. április-június

1925-04-20 / 30 [1506]

A jovo idők energiaforrásai. . , BziA

\szerint a szén mellett a viza si bolygónk legfebb energiaforrása. Az első erőifiorrási világkonferencia Londonban a föld vízi erejét kerekein ezerszáz millió kilowattra becsülte. Abban az esetben, ha ezekért az ereket egy évben 3.6 OC használati órára befogJQk; akkor ez évenként kereken négy billió kilówatt Orát jelent. De a vizierők teljes kihasználása is, ami esetleg rövid néhány évtized alatt már elérhetővé válik, természetesen egyáltalában csakis részben tudja fedezni a világ erőforrási szükségletéJfc. Ennek a bekövetkezése után még mindig ré leszünk utalva továbbraljs azokra az erőforráspkra? amelyek a kőszénben, a barnaszénben, a tujfában éa a kőolajban rejlenek Sajnos azonban, ffzek az utóbbi anyagokban rejlő erőferróáok^már belát-, ható.időn belül kimerülnek, mig a vizi erőforrás örökkétartó, A turfa és a barnaszén körülbelül 10(JT150 év alatt már teljesen elfogy, a kőolaj pedig körülbelül 3CO évig tart. Csak a kőszén felel meg a tartósabb szükségleteknek, melyet éveként körülbelül másfélmillió tonnányi mennyiségben bányásznak és ilyen körülmények között még körülbelül 7DOC évig eltart a kibányászása. De mivel a gyáripar emelkedésével arányosan a kőszénszükséglet is évről-évre emelkedőben van, a kőszénbányászat mértékének "emelkedésére kell se.ámit anunk, igy pl.elgondolható, hogy az ébredni kezdő Kina^350 milliónyi lakossága kulturszükségletének kielégítésére milyen óriási erőmennyiséget igényelne, ha a fejlődésnek olyan fokát iparkodna elérni, mint amilyen fokon van most Európa és Amerika. Ilyen körülmény'k között a földben rejlő kőszénkészlet & 2000 évnél «órr«n rtfvi debb idő alatt; kimerül. Már most könnyen felmerül az a kérdés, hegy mi lesz akkc • A legközelebb fekvő megoldás az iolna, ha a kőszánerdeket létrehozó napsugarak erejének közvetlen alkalmazásbavételére törekednének.Ebben az irányban már évekkel ezelőtt megkezdődtek a kísérletezések. Kaliforniában és Egyptomban felállítottak úgynevezett napfényerőmotcrokat, melyek a napsugarakat tükrök segítségével Összegyűjtik és vizzel telt es Övekre irányit ják*, hogy a vi z elpárolgás át ilyen módon elősegitséfe. Ezek a készülékek természetesen csak napfény mellett működnek és azonfelül igen költségesek, végül aránylag csekély erőt állítanak elő. Épen ezért ezeket a-»ké szülékeke t igen érdekes, de teljesen céltalan műszaki kísérleteknek tekinthetjük. A természetes: nedvesség lecsapódása, mely évről-évre a szárazföldet megöntözi és mindig visszaömlik a tengerbe, csak nagyon is részben képes a vil.-g erőforrásánál- szükségletét kielégiteni. Ezeké ma már nagyrészt a kulturállamekban völgy-elzáró szerkezetekkel felfogják és munkateljesítményre k.

s ***«t ik. Ennek a módszernek a teljes kihasználása pár évtized alatt: megtörténik, de csak egy ^részét nyújthatja az emberiség energiaszükséglete kielégítésének. Mivel pedig a csapuék tulaj donképen a tengerből ered, közelfekvő volt az a gondolat, hogy az er't közvetlenül a forrásánál kell felkeresni. Ott van mindjárt a folyton mozgásban lévő árapály, továbbá a szólfelkorbácsclta hatalmas hullámok energiája, ami már régé-ta izgatja a feltalálók és szakemberek képzelőtehetségét és már sok mindenféle tervet kovácsoltak egybe, melyeknek alapján néhol kisérlortezések is folynak. De eddig még e. téren nem érhettek el sehol sem ki el égi tő eredményt. ívekkel ezelőtt egy hamburgi mér irt) k kísérleteket kezdet' a viharok alkalmával villám alakjában jelentkező légköri elektromosságnak egymással és a földdel sodronyokkal összekötött gyűjtő léggömbökkel való felfogására. Ezekről a kísérletekről is elhallgattak azót. teh't minden bizonnyal eredményteleneknek bizonyultak. Hasonlóképen sikertelen volt a föld belsejében lévő melegségnek erőforrásul felhasználása, ugy, hogy egyelőre legyőzhetetlen akadályok mutatkoznak e téren. Ámde hogyan állunk a széllel? A szél ugyancsak a nap gyermeke,^lennc talán hivatva az emberiség szolg:latábax befogva azxelfogyó kőszén pótlás 'ra. Kétségkívül a szél ramlatckban óriási energiamennyiség rejlik, mely erősen kihasználva többszörösen felülmúlja az emberiség energiaszükségletét. / i /Folyt.köv./