Hetikiadás, 1925. április-június
1925-04-20 / 30 [1506]
A jövc idők energiaforrásai/Fol y tat ás. f******* IXVtufa 1 1 Kszekció I3gy német mérnök számit' s:.i s se r int a fold felszino felett 10-2 0 méter magasságban a szél éjreje négyszögméterenként 50-100 watt. Csakhogy a pajkos szellő nagyon 5.1 Ihatat 1 ;tn munkás. A déli vizeken szokíscs passzát szeleken kiviil a többi mind megbízhatatlan, ^ajd dühöngve szituid a mezők felett, majd pedig, mint a lusta emberi ölbotett kézz-1 ül ctthcn heteken át és a ieglr* o»v*> munkát sem végzi el. Mindennek iac árpáté zél erejét már régóta használati ÍWOtték a szélmalmok is. argontiniíban évenként körüleelül ll.OuG uj szélturbinát állitanak fel. Dániában is van több, mint 70 szélhajtotta erőmű, melyek mindegyike körülbelül 150 leér ő s . -ddig csak azért nem terjedtek el jobban a szélhajtotta erőmüvek,. mert nem leh'tett számitani egyenletes működésre és kisegítő hajtóerőről is kellett mellette mindig gondoskodni. Jzenkivül eu'dig még a szélkerék :el elért cner^iamennyiseg nem állott arányban az ilyen fajta üzem felszerelésével járó kiadásokkal. Közben Flettner mérnöknek sikerült reftpant feltűnést keltő kísérleteit megvalcsitani r a Buckau hengervitorlás hajóval s ezzel t eb i .zonyitott-t, hegy a retethajó 15-szöré'sen felülmúlja a közönséges vitorlával felszerelt hajók teljesítőképességét. Ugyanilyen eredményt v? Flettner elméletének a szélturbina körüli alkalmazásától. Ha Fletther reményei beteljesülnek,akker már csak a szél állhatatlanságából ered" taj ok .leküzdése volna hátrány. Jzt a célt szolgálja majd az erőfelhalmoz óké szülék . pedig víztorony lenne, mely közvetlenül a szélturbina mellett állna és amelybe felszivattyuzná a vizet a szélturbina működése közben. Szélmentes napokban azután a víztorony vize hajtaná:, a kereket, iz a művelet azonban csakis nagyban f izet ődnék leiugy, hogy a lezu lulc viz-t völgy-elzáró készülékek fognák fel, ugy mint manapság az áradó iolyóvizekkel történik. Jzeknek a völgy-e 1 záróknak nemcsak az évi csapudék*mennyiség állana rendelkezésére, amelynek feleslege eddig egyszerűé: kicsapott a medréből és elfolyt, hanem szél és viz egyesitott erőforrásainak felhasználásával felhalmoznák a víztornyokba, ahonnan szélcsendes időkben munkateljesítményre való felhasználásra 'igen alkalmasnak bizonyulna._Epen ezért már most megállapítható, hegy az egyesi t.hot 6* Viz és szélhaitómüvek a jövő idő legnevezetes bb erőforrásai közé szamithatc á-. 'V rádió hat:'sa időjárásra. " ' .• ' Az-a vélemény, mintha mult őszi és téli majdnem 5 'fcaínapig bar;tP sz .'razság a drottalán telegraí ta /ridió/ nagy elterjedtségre viszszave z.-the ti volna, ham, állja meg a helyét, egyáltalában nem tapásztalha" hogy a rádióáállomá soktól kibocs' t"ct t elektromos hullámok az időjárásra valamelyes hatossal 1 enne#lP*Hiszon- ugyanakkor, mikor, nálunk a csapadék állhatatosan elmaradt, Es-zakeu.ro pában . /Angliában- Franci ao rs-z 'gban, Fémetország északi f.- lében/ szokatlan erő s lecsapódások voltak, melyek árvizeket okoztak. S nálunk is megváltozott az időjárás csapdékosra fejpruárii végén, jóllehet a rádiéfor ;alom nem csökkenj. Inkább fordítva áljfi dol0£ a légkör^mindenkori állapota van hatossal a leadott elektromos hullámok terjedésére s tapasztalás szerint a i elve v':.állomé sok télen és éjjel jobban fogják fel a hangokat, mint nyáron ós nappal, napsütéskor rosszabbul, mint/corus időben. Ugy latszikba a&jjffP- hatása okoz. zavarokat. Az , átolsc napfogyatkozás ídtjén sok északi állomás oly messzefekvő leadóállomás jeleit vette, melyeket máskor sohasem hallanak, A légköri zavar-ól: oka egyébként még teljesen tisztázva nincsen./Természettudományi Kázlönj üárgyal é son. Biiró: /a tanúhoz/ Gondja tanú, mikor a vádlott uz első levest tette/ milyen távol ' ' v i* Mlott Ön tőle ? lanu: Körülbelül 10 lépésnyire. \f Biró: És a második lövésnél ?' H&
