Hetikiadás, 1925. április-június

1925-06-25 / 49 [1506]

Megvan a lehetőség a galonaközraktárak létesítésére. Hogyan lehetne rneaoí^ni a kérdés púnzü-yi részét?- Perlaky kén­. viselő felel a felmerült aaaodaleiakra. A ga 1 onakö zraktárak f eláll- t ' . a gazdaközönség szempont j álcl mindenki fontosnak és a r*álü jólétének emelése szempontjától nagy horderejűnek tartja. Ebben a kérdésben nemrég közöltük Perlaky G-yörgy nemzetgyűlési képviselő nyilatkozatát. Ezzel szemben felmerült az a vélemény, hogy erre a célra olyan nagy összegek kellenének, hogy a terv megvalósításáról nem lehet szó. Ebben az ügyben újból negkér­deztük Perlaky G-yorgyöt, aki a felmerült aggodalmakra vonatkozóan ezeket mondotta: - A gabona közraktárakicai kapcsolatban nagyon sokan tényleg azt az ellenvetést hangoztatták, hogy olyan nagy összegekre van szük­ség ,^amelyeket a mai nehéz gazdasági viszonyok közt a gazdáknak nem áll 'módjában előteremteni. Ezzel szemben az én felfogásom a követke­ző: Elképzelheti e valaki azt, hogy a gabonaforgalmat a kereskedővi­lág a saját tőkéjével tudja lebonyolítani? Emlékezzünk csak vissza a pár év előtti mozgalomra, amikor a gabona kampány megindulása előtt a gabona kereskedők azt követelték, hogy a jegyintézet nagyobb hiteleket bocsásson rendelkezésre. - Ezt annak idejéh természetesnek tartotta mindenki és a moz­galmat épen a gazdaközönség érdekében minden tányc2Ő támogatta, A gabonakereskedelem a szükséges forgótőkéhez áruhitel formájában ju­tott. Az ^ruváltó leszámítolása elé a Nemzeti Bank sem gördit akadá­lyokat. • » - Ha tehát a múltban a Jegyintézet és a jelenben a Nemzeti Bank a gabonakereskedelem áruváltoit minden további nélkül leszámí­tolta, milyen^aka.álya lehet annak, hogy a gabonaközraktárak ilyen váltói hasonló elbánásban részesüljenek. X. - Különben gazdasági életünkben egyáltalán nem ismeretem 1 : az úgynevezett varráns hitelek, amelyeknek lényege az, hogy a közraktá­rakban beraktározott árut mint fedezetet kötik le. Ilyen formában a gabonaközraktárak pénzszükségletének kielégítésére nehézség nem me­rülhet fo*l. Legfeljebb egyideig a beraktározó gazdák nem kaphatnák meg a beraktározott gabonájuk teljes ellenértékét, hitel formájában hanem annak 70-80 >o-át« mers számitani kellene a gabonaközraktárak vezetőségének az árak változására. -Tehát azok a nagy pénzösszegek, amelyeknek előteremtése mi­att^egyesek a mai viszonyok közt a szervezés munkájának megindit A sát feltelegesnek tartják, jóakaratú támogatás mellett, a rendes gazdasági szokások közt is előteremthetők, AZ a kérdés, hogy a gazdaközönség a kérdés fontosságát mérlegelni fiu&ja-e annyira, hogy a szervezés és üzletmenet megindításához, továbbá az épitke^zéshe z szükséges tőkét öss zehozza, - A gazdaközönség, vezetőinek tch^t az a feladatuk, hogy a gon­dolatot ismertessék és népszerűsítsék, felkeltsék a gazdaközönségben az érdeklődést és a pénzügyi körökben a jóakaratot megnyerjék akkor, ha a gondolat a megvalósulás stádiumába lép.. • Apró hir . A nemzetgyűlés folytatta a választójog részletes vitáját. Appe­nyi Albert gróf kérésére a belügyminiszter hozzájárult az esküsgakasz elejtépé vz és a Ház ilyen értelemben határozott. Közvetlen az indemnitjás tárgyalásának megkezdése előtt a kor­mánypárt részéről váratlanul klctür- indítványt terjesztettek elő,a választójog titkosságának., vagy nyíltságának tárgyalása közben. Erre a vitát az ellnnzék nagy zajongása közben hirtelen lezárták, A Ház többsége azt a javaslatot fogadta el, amely szerint négy törvényhatc­sági városban és az Qt ipari kerületlen is nyilt szavazás lesz. A szociáldemokraták emiatt ismét passzivitással, sőt mandátum 1 mondás­sal fenyegetőznek.

Next

/
Thumbnails
Contents